Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz
Petőfiről. Soha ki nem alvó lángok törnek az ég felé az ismeretlen sirból, melyben Petőfi Sándor alussza a halhatatlanság álmait. Vajon mit álmodhatik odalent a költő, akinek lángelméjének tüzénól millió ember érzése tisztult meg? Sokszor elgondolkodom afölött: kinek énekelt Ő inkább: a szerelmeseknek? a hazafiaknak? vagy a forradalmároknak? Hajlandó vagyok ahhoz a nézethez csatlakozni, hogy a forradalmároknak. Ezeknek a világ teremtésével egy idős és minden históriai esemény alkalmával föl-föl tünedezö szilaj apostoloknak, akik egyaránt hordozzák kebelükben a világ megváltását és megrontását, Nincs eszme, mely jobban magával tudná ragadni az embert, mint a forradalmi. Nincs (fiz, mely szivet és lelket jobban megperzsel, mint a forradalom. Petőfi, aki mindenben az abszolút érzések embere volt, a forradalomról dalolva, emelkedett ihletének zenithjéig. Egyébként azt hiszem, hogy a Petőfiről keletkezett irodalom egyetlen olyan müvet sem produkált, melyből tisztába tudnánk jönni a költő egyéniségével. A legtöbb Petőfi biográfia csak arra alkalmas, hogy fogalmat tudjunk magunknak alkotni Petőfiről. Azt mondják, hogy az élet- és jellemrajz, melyet Gyulay Pál, a jó költők elkeseredett ellensége, irt Vörösmartyról, tökéletes. Tagadhatatlanul igen tartalmas költő és nemes költői egyéniség Volt Vörösmarty, de ö ugyanegy maradt minden müvében. Ez persze nem hiba, de Gyulay feladatát rendkívül megkönnyítette. Petőfi más a szerelmes verseiben, más a hazáról írtakban és más, ő egészen más, a forradalmiakban. Annyira más, hogy csak az öregek iránti köteles tisztelet tart vissza annak fejtegetésétől, hogy Petőfi, ha ma élne, internaczionáüs költő lenne, soha meg nem
