Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

2 NAGYVARAD 1899. julius 31 tovább távozik az időben, annál nagyobbra nő az alakja. Félszázad múlt el azóta. Más embert elte­met az idő, Petőfit magasra emelte. Míg magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete I Ra- gyogja be a hazát és világot !» Az Akadémia koszorújának letevésénél Rákosi Jenő ezt mondta: — A Magyar tudományos Akadémia meg­bízásából koszorút tettem Petőfi érczalakjának lábához. Nekünk, a kik e tisztet teszszük, dicső­ség, hogy az Akadémia tagjái vagyunk. Az Akadémia önöngyászának tartja, hogy Petőfi nem lehetett tagja. Ezután még mintegy 62 küldöttség tett koszorút a szobor talapzatára. Végül Rákosi Jenő a nemzeti szövetség nevében nagyhatású beszédet mondott, melynek vége igy szól : — A magyarok Istenére e3keszünk, rabok többé nem leszünk. (Hosszas lelkes éljenzés.) (a munkások ünneplése.) Impozáns mintegy 1500 főből álló munkás­csoport gyülekezett ma d. u. fél 2 óra tájban a Muzeum háta mögött, hogy Petőfi szobra elé vonuljon és megkoszorúzza a szobrot. Két ha­talmas babérkoszorú tűnt ki a munkássereg fekete tömegéből. Az egyiken v A budapesti szo- czialdemokrata munlcások —Petőfi Sándornak“. A másikon az állott: wAz egy gondolat bánt engemet költőjének — a nyomdászok sxakegyleíe“. Nagy feltűnést keltett a közönség körében, hogy a munkások kalapjukra, esernyőjükre egy fehér lapot tűztek. A „Népszava“ kü'ön kiadása volt ez, a melyet az ügyészség a Petőfiről szóló vezér- czikk miatt elkonfiskált A Népszaván ezek a szavak voltak olvashatók : Pét ő f i Sándor konftskáltatott Éljen a sajtószabadság ! A tömeg a marseillest énekelte az utczán, ,.>n.£zidenst leszámítva, a legnagyobb rendben a szoborhoz értek, a hol a szobor ta­lapzatára rövid beszéd kíséretében 1 tették ko­szorúikat. Nagyváradon. Nagyváradon már ihetekkel ezelőtt hódol­tak Petőfi emlékezetének, midőn a Szigligeti Társaság tartotta fényes noatinéját, melylyel meg­adta az impulsust az egé’sz országnak Petőfi ünneplésére. Tegnap is volt azonban Nagyvára­don ünnepség, lelkes, hazafias demonstráczió a színkörben, hol Verő György látványos hazafias alkalmi darabja az 1848 került színre nagy kö­zönség előtt. A publikum minden jelenetben óriási lelkesedéssel ünnepelte a dicsőséges nagy idők emlékét s különösképp Petőfi ábrázolóját részesítette zajos, őszinte óvácziókban. Ugrán. Lélekemelő, fölöttébb megható módon ün­nepelte meg Ugra község lelkes, hazafias magyar népe Petőfi Sándor emlékezetét. Ünnepi díszt öltött a kicsi, tiszta falucska, melynek bőkezű földesura Bölöny József intendáns feledhetet­lenné tette a tegnapi napot. Tudvalevő, hogy Bölöny József ugrai nagy- birtokos márvány-emlék-táblával jelölte meg a vályogból épült, düledező paplakot, melyben félszázad éve, mielőtt utolsó útjára indult vala, megpihent egy éjszakára Petőfi Sándor, a sza­badság legendás költője. Az emléktáblát ragyogó és megható ün­nepség kíséretében leplezték le tegnap délelőtt. A színtársulat tagjai reggel öt órakor indultak el Nagyváradról Ugrára az intendáns fogatain. A hintók hosszú sora nyolcz óra tájban fordult be a falu határán, hol ünneplő ruhában, nagy fekete csoportokba verődre gyülekezett Ugra község népe. Mikor a kocsisor élén feltűnt a földesúri Bölöny József fogata, melyben az in­tendáns nejével s Jolán leányával ült, lelkes éljenzésben tőrt ki az ünneplő sokaság. A falu utczáin is hullámzott a közönség, s amerre a hintók elrobogtak, fel-felharsant az örömteli éljenzés. Az ünnepség reggel 9 órakor vette kezde­tét, a falubeliek s a Nagyváradról érkezők az ev. ref. templomba vonultak, nol istentisztelet vo’t, melyen Nagy Imre lelkész mondta az imát. Istentisztelet végeztével a fellobogózott papiak előtt gyülekezett a sokasság. A kolozsvári Nemzeti színház énekkara Mezey Mihály, Kassay Károly, Fehér József és Mányai Zsigmonddal az élén elénekelte a Köl­csey Hymnuszt. A nép kalaplevére, meghatot- tan hallgatta az imaszerü melódiát, melynek elhangzása után Tompa Kálmán, a színtársulat tagja lépett diszmagyarba öltözötten a papiak kapuja előtt hevenyészett emelvényre, s elsza­valta Bölöny József ez alkalomra irt kedves költeményét nagy hatással. A költeményt teljes szövegében itt adjuk : Az ugrai kicsi papiak Beli szegényes csendes hajlék. A födele roskadozó. Vályog fala be-be hajlik. Ilyen ez már réges-régen. Apám mondta, jól emlékszem — Nagy nehezen olcsón épült Szegény eklézsia-pénzen. De a szegény kis hajlókban Nagy urak ha nem is laktak, — Hogy is jutna ilyesmihez Egy szegény falusi papiak ? — Mégis többet ér ez nékem Bármely diszes palotánál — — — Áhítattal állok én meg Roskadozó vén falánál. Mert e szegény csendes hajlék Egykor oly vendéget látott, Ki lantjával elbűvölte Az országot, a világot 1 Nagy Petőfink volt e háznak Örömmel látott vendége, Midőn szive harczi tűzben A hazáért lánggal égé. De a hogy a uapok teltek, Az évek meg egyre múltak: Elfeledték lassan, lassan E szép napot, a régmúltat. És azóta ez a kis ház Állt feledten, állt szerényen. Ünnepedre nagy Petőfink — E hajlék most áldva légyen ! Az ünneplő, egyszerű magyar emberek könybelábadt szemmel, áhitatosan hallgatták a Petőfit dicsőítő vers minden szavát, s Tompa Kálmánt zajosan megéljenezték. Ezután Janevics Jenő, a színtársulat tagja tartott emelkedett szellemű beszédet, méltatva Petőfit, mint szabadsághőst s mint költőt; s elsősorban mint a népszabadság halhatatlan dalnokát. Lángoló szavakkal emlékezett meg a köitőfejedelom pályájáról, melyet ifjan s oly ra­gyogón futott be, azután az ünnep jelentőségét magyarázta meg népszerűén. A beszéd leírhatatlan hatást keltett. Éljen- zett, tapsolt a nép, s Janovicsot őszinte ővá- cziókban részesitették. A beszéd közben lehul­lott a lepel, s láthatóvá lettek az aranybetüs sorok : E helyen pihente ki fáradalmait s nemzet nagy lantosa Petőfi Sándor az 1849 óv julius 18-ának éjjelén. Lerombolhatja egykor majd e házat A nyers erőszak, durva akart, De emléke, hogy egykor itt pihentél, Szivünkbe vésve mindig megmarad. Most Bihari Ákos a kolozsvári nemzeti színház tagja szavalta el hévvel, lelkesen a lalpra magyart, mely szintén nagy hatást kel­tett. Majd Makai Sándor ugrai parasztgazda állt az emelvényre, s közvetlen egyszerű be­szédben köszönte meg Bölönyi Józsefnek, a főldesurnak, hogy megörökítette azt a hajlé­kot, melyet a magyar szabadság költője meg­szentelt a jelenlétével. Végül a színházi énekkar Lányi Kossuth dalát énekelte el, bánatosan, sajgón hangzott el messzire : ... De istenünk segitni fog Ne sirj, ne sírj Kossuth Lajos ! . . . Pócsi Laczi bandája ezután rázendített a Rákóczy indulóra, melynek hangjainál az ün­neplők szétoszlottak. Bölöny József az ünnepség végeztével fényes ebédet adott szilasi kastélyában Ott voltak a színtársulat tagjain kívül a meghívott vendégek is. Ebéd alatt Vendrei Ferencz és Mányai Zsig- mond színművészek mondtak felköszöntőket, él­tetve a házigazdát, Bölöny Józsefet. Az ünnepségre kirándult nagyváradiak dél­után 6 órakor tértek vissza a varosba. Az országban — Táviratok — Arad, julius 30. Arad város két kulturális egyesülete: a Kölcsey Egyesület és a Nemzeti Szövetség dél­előtt 11 órakor a városháza termében fényes ünnepséget rendezett Petőfi halála félszázados évfordulójának emlékére. Varjassy Árpád kir. tanfelügyelő, a Kölcsey-Egyesület elnöke lendü­letes megnyitó beszéde, az aradi egyesület tag­jai énekelték, majd Oaál Gyula a vígszínház tagja szavalta el nagy hatással Petőfi költemé-“ nyét. Egy gondolat bánt engemet. Csécsi Imre' emlekbeszédet mondott, a záróbeszédet pedig Nikolics Döme tartotta. Végül a dalegyesület tagjai Kölcsey himnuszát énekelték. Este 8 órakor Monori Sándor színtársulata a Baross-park kioszkjában rendezett hazafias ünnepséget. Az asztaltársaságok és az iparos­körök is ünnepelték Petőfi emlékét. Szeged, juh 30. Az egyetemi ifjúság Szegediek köre két rész­ben tartotta meg Petőfi ünnepét. Délelőtt az Otthon dísztermében fényesen sikerűit matiné volt, melyen Vidacs Aladár, Donáth Mór, Papp Hilda, Kiss Lajos, Rózsa Lajos és Erdélyi Sán­dor működlek közre. Az ünnepélyen ott volt Pálffy főispán, László Gyula h. polgármester, s a város szinejava. Délután 5 órakor az alsó-városi népkörben rendeztek az egyetemi ifjak Petőfi ünnepet óriási közönség jelenlétében. Az egyletek zászló alatt testületileg vettek részt impozáns tö­megben. Békeffy Antal a Szegedi Napló főmunka­társa, köztörvényhatóság bizottsági tag indít­ványt nyújtott be a polgármesterhez, hogy a szabadkai sugárutat a nagy költő emlékezetére Petőfi sugárút névvel örökítse meg a város. Meiöberény, juh 30. Mexőberényben, hol Petőfi Sándor halála előtt huzamosabb ideig tartózkodott, szintén fényes ünnepet ült ma a város hazafias közön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom