Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

2

NAGYVARAD

1899. julius 31

tovább távozik az időben, annál nagyobbra nő az alakja.

Félszázad múlt el azóta. Más embert eltemet az idő, Petőfit magasra emelte. Míg magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete I Ra- gyogja be a hazát és világot !»

Az Akadémia koszorújának letevésénél Rákosi Jenő ezt mondta:

— A Magyar tudományos Akadémia megbízásából koszorút tettem Petőfi érczalakjának lábához. Nekünk, a kik e tisztet teszszük, dicsőség, hogy az Akadémia tagjái vagyunk. Az Akadémia önöngyászának tartja, hogy Petőfi nem lehetett tagja.

Ezután még mintegy 62 küldöttség tett koszorút a szobor talapzatára.

Végül Rákosi Jenő a nemzeti szövetség nevében nagyhatású beszédet mondott, melynek vége igy szól :

— A magyarok Istenére e3keszünk, rabok többé nem leszünk. (Hosszas lelkes éljenzés.)

(a munkások ünneplése.)

Impozáns mintegy 1500 főből álló munkáscsoport gyülekezett ma d. u. fél 2 óra tájban a Muzeum háta mögött, hogy Petőfi szobra elé vonuljon és megkoszorúzza a szobrot. Két hatalmas babérkoszorú tűnt ki a munkássereg fekete tömegéből. Az egyiken v A budapesti szo- czialdemokrata munlcások —Petőfi Sándornak“. A másikon az állott: wAz egy gondolat bánt engemet költőjének — a nyomdászok sxakegyleíe“. Nagy feltűnést keltett a közönség körében, hogy a munkások kalapjukra, esernyőjükre egy fehér lapot tűztek. A „Népszava“ kü'ön kiadása volt ez, a melyet az ügyészség a Petőfiről szóló vezér- czikk miatt elkonfiskált A Népszaván ezek a szavak voltak olvashatók :

Pét ő f i Sándor konftskáltatott Éljen a sajtószabadság !

A tömeg a marseillest énekelte az utczán, ,.>n.£zidenst leszámítva, a legnagyobb rendben a szoborhoz értek, a hol a szobor talapzatára rövid beszéd kíséretében 1 tették koszorúikat.

Nagyváradon.

Nagyváradon már ihetekkel ezelőtt hódoltak Petőfi emlékezetének, midőn a Szigligeti Társaság tartotta fényes noatinéját, melylyel megadta az impulsust az egé’sz országnak Petőfi ünneplésére. Tegnap is volt azonban Nagyváradon ünnepség, lelkes, hazafias demonstráczió a színkörben, hol Verő György látványos hazafias alkalmi darabja az 1848 került színre nagy közönség előtt. A publikum minden jelenetben óriási lelkesedéssel ünnepelte a dicsőséges nagy idők emlékét s különösképp Petőfi ábrázolóját részesítette zajos, őszinte óvácziókban.

Ugrán.

Lélekemelő, fölöttébb megható módon ünnepelte meg Ugra község lelkes, hazafias magyar népe Petőfi Sándor emlékezetét. Ünnepi díszt öltött a kicsi, tiszta falucska, melynek bőkezű földesura Bölöny József intendáns feledhetetlenné tette a tegnapi napot.

Tudvalevő, hogy Bölöny József ugrai nagy- birtokos márvány-emlék-táblával jelölte meg a vályogból épült, düledező paplakot, melyben félszázad éve, mielőtt utolsó útjára indult vala, megpihent egy éjszakára Petőfi Sándor, a szabadság legendás költője.

Az emléktáblát ragyogó és megható ünnepség kíséretében leplezték le tegnap délelőtt. A színtársulat tagjai reggel öt órakor indultak el Nagyváradról Ugrára az intendáns fogatain. A hintók hosszú sora nyolcz óra tájban fordult be a falu határán, hol ünneplő ruhában, nagy

fekete csoportokba verődre gyülekezett Ugra község népe. Mikor a kocsisor élén feltűnt a földesúri Bölöny József fogata, melyben az intendáns nejével s Jolán leányával ült, lelkes éljenzésben tőrt ki az ünneplő sokaság.

A falu utczáin is hullámzott a közönség, s amerre a hintók elrobogtak, fel-felharsant az örömteli éljenzés.

Az ünnepség reggel 9 órakor vette kezdetét, a falubeliek s a Nagyváradról érkezők az ev. ref. templomba vonultak, nol istentisztelet vo’t, melyen Nagy Imre lelkész mondta az imát. Istentisztelet végeztével a fellobogózott papiak előtt gyülekezett a sokasság.

A kolozsvári Nemzeti színház énekkara Mezey Mihály, Kassay Károly, Fehér József és Mányai Zsigmonddal az élén elénekelte a Kölcsey Hymnuszt. A nép kalaplevére, meghatot- tan hallgatta az imaszerü melódiát, melynek elhangzása után Tompa Kálmán, a színtársulat tagja lépett diszmagyarba öltözötten a papiak kapuja előtt hevenyészett emelvényre, s elszavalta Bölöny József ez alkalomra irt kedves költeményét nagy hatással. A költeményt teljes szövegében itt adjuk :

Az ugrai kicsi papiak

Beli szegényes csendes hajlék.

A födele roskadozó.

Vályog fala be-be hajlik.

Ilyen ez már réges-régen.

Apám mondta, jól emlékszem —

Nagy nehezen olcsón épült Szegény eklézsia-pénzen.

De a szegény kis hajlókban Nagy urak ha nem is laktak,

— Hogy is jutna ilyesmihez Egy szegény falusi papiak ? —

Mégis többet ér ez nékem

Bármely diszes palotánál — — —

Áhítattal állok én meg Roskadozó vén falánál.

Mert e szegény csendes hajlék Egykor oly vendéget látott,

Ki lantjával elbűvölte Az országot, a világot 1

Nagy Petőfink volt e háznak Örömmel látott vendége,

Midőn szive harczi tűzben A hazáért lánggal égé.

De a hogy a uapok teltek,

Az évek meg egyre múltak:

Elfeledték lassan, lassan E szép napot, a régmúltat.

És azóta ez a kis ház

Állt feledten, állt szerényen.

Ünnepedre nagy Petőfink —

E hajlék most áldva légyen !

Az ünneplő, egyszerű magyar emberek könybelábadt szemmel, áhitatosan hallgatták a Petőfit dicsőítő vers minden szavát, s Tompa Kálmánt zajosan megéljenezték.

Ezután Janevics Jenő, a színtársulat tagja tartott emelkedett szellemű beszédet, méltatva Petőfit, mint szabadsághőst s mint költőt; s elsősorban mint a népszabadság halhatatlan dalnokát. Lángoló szavakkal emlékezett meg a köitőfejedelom pályájáról, melyet ifjan s oly ragyogón futott be, azután az ünnep jelentőségét magyarázta meg népszerűén.

A beszéd leírhatatlan hatást keltett. Éljen- zett, tapsolt a nép, s Janovicsot őszinte ővá- cziókban részesitették. A beszéd közben lehullott a lepel, s láthatóvá lettek az aranybetüs sorok :

E helyen

pihente ki fáradalmait s nemzet nagy lantosa Petőfi Sándor

az 1849 óv julius 18-ának éjjelén.

Lerombolhatja egykor majd e házat

A nyers erőszak, durva akart,

De emléke, hogy egykor itt pihentél,

Szivünkbe vésve mindig megmarad.

Most Bihari Ákos a kolozsvári nemzeti színház tagja szavalta el hévvel, lelkesen a lalpra magyart, mely szintén nagy hatást keltett. Majd Makai Sándor ugrai parasztgazda állt az emelvényre, s közvetlen egyszerű beszédben köszönte meg Bölönyi Józsefnek, a főldesurnak, hogy megörökítette azt a hajlékot, melyet a magyar szabadság költője megszentelt a jelenlétével.

Végül a színházi énekkar Lányi Kossuth dalát énekelte el, bánatosan, sajgón hangzott el messzire :

... De istenünk segitni fog

Ne sirj, ne sírj Kossuth Lajos ! . . .

Pócsi Laczi bandája ezután rázendített a Rákóczy indulóra, melynek hangjainál az ünneplők szétoszlottak.

Bölöny József az ünnepség végeztével fényes ebédet adott szilasi kastélyában Ott voltak a színtársulat tagjain kívül a meghívott vendégek is. Ebéd alatt Vendrei Ferencz és Mányai Zsig- mond színművészek mondtak felköszöntőket, éltetve a házigazdát, Bölöny Józsefet.

Az ünnepségre kirándult nagyváradiak délután 6 órakor tértek vissza a varosba.

Az országban

— Táviratok —

Arad, julius 30.

Arad város két kulturális egyesülete: a Kölcsey Egyesület és a Nemzeti Szövetség délelőtt 11 órakor a városháza termében fényes ünnepséget rendezett Petőfi halála félszázados évfordulójának emlékére. Varjassy Árpád kir. tanfelügyelő, a Kölcsey-Egyesület elnöke lendületes megnyitó beszéde, az aradi egyesület tagjai énekelték, majd Oaál Gyula a vígszínház tagja szavalta el nagy hatással Petőfi költemé-“ nyét. Egy gondolat bánt engemet. Csécsi Imre' emlekbeszédet mondott, a záróbeszédet pedig Nikolics Döme tartotta. Végül a dalegyesület tagjai Kölcsey himnuszát énekelték.

Este 8 órakor Monori Sándor színtársulata a Baross-park kioszkjában rendezett hazafias ünnepséget. Az asztaltársaságok és az iparoskörök is ünnepelték Petőfi emlékét.

Szeged, juh 30.

Az egyetemi ifjúság Szegediek köre két részben tartotta meg Petőfi ünnepét. Délelőtt az Otthon dísztermében fényesen sikerűit matiné volt, melyen Vidacs Aladár, Donáth Mór, Papp Hilda, Kiss Lajos, Rózsa Lajos és Erdélyi Sándor működlek közre. Az ünnepélyen ott volt Pálffy főispán, László Gyula h. polgármester, s a város szinejava.

Délután 5 órakor az alsó-városi népkörben rendeztek az egyetemi ifjak Petőfi ünnepet óriási közönség jelenlétében. Az egyletek zászló alatt testületileg vettek részt impozáns tömegben.

Békeffy Antal a Szegedi Napló főmunkatársa, köztörvényhatóság bizottsági tag indítványt nyújtott be a polgármesterhez, hogy a szabadkai sugárutat a nagy költő emlékezetére Petőfi sugárút névvel örökítse meg a város.

Meiöberény, juh 30.

Mexőberényben, hol Petőfi Sándor halála előtt huzamosabb ideig tartózkodott, szintén fényes ünnepet ült ma a város hazafias közön-