Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

8

Pécsi Napié

1899. julius 30.

század első felében élt, köböl faragott vánkosán pihen, körülbelül 550 óv óta. Igen kár, hogy a sirkövön hosszú időn át járt az egykori székesegyházban az ájta- tos népség, mert a püspök arcza egészen elkopott s így annak arczvonásait többé kivenni nem lehet. Ehhez csatlakozik Oeorgua (nem Georgius, mi a kőfaragó sajtóhibája fehet) püspök sírköve, melyet 1400 ban emeltek, jól kivehető ar- czán ma is meglátssik a bágyadtság, mit a halál keze reá lehelt, ez nem volt pécsi püspök, hanem csak olyan in pariibus infidelium, minőket az akkori oly hatalmas püspökök, mint a fentebb említett Bálint is volt, tartani szoktak maguknak, hogy végezzék a püspöki teendőket, mig ők az ország teendőit végezték. Az újabban talált síremlékek közt egyik legérdekesebb Hansfrucb Bertram grófnak síremléke, ki Nesselrod egykori pécsi püspöknek unoka öcsé, illetve nővéreinek gyermeke volt s ki mint ezredes esett el Pétervár- cal a törökök ellen vívott ütközetben. Mint nemének utolsóját a pétervári feren- cziek templomában helyezték örök nyugalomba. A püspöki nagybácsi azonban kiemeltette nyughelyéről s elhozta Pécsre saját székesegyházába s itt először a templom kapujának közepére helyezték emlékét, majd a déli hajó nyugati oldalába jött. Áz ékes síremlék egyik dísze volt az előbbi templomnak, alul piedes tállal, melyet felfelé épülőleg a már említett élénk faragványos csata kép s felette a sirirat követett s az egészet ma gas lobor zárta be. Az emlék egyik oldalán búslakodó géniusz állott a sírkőre hajtva magát, a másik oldalon egy római katona rococo utánzata, ki a Hansfruch család ép czimerét tartja kezében. A kasamatából még ki nem aknázott egyébb műtárgyakkal a muzeum anyaga annyira megszaporodott, hogy a műtárgyaknak semmikép sem jut elég hely, pedig a tudós tanár a szép rococo díszítményeket, melyek e helyütt kiváló becsüek, sem tartja elvetendőnek, azért azt határozta hogy a püspöknek indítványozni fopja, hogy a püspöki könyvtár déli szárnyát egész az elemi iskoláig építse ki, hogy igy az összegyűjtött műtárgyaknak méltó és elég hely jusson. íme a pécsiek nem is tudják miként jutnak püspökük nagylelkűségéből egy valóban értékes s nagy múzeumhoz.

— Sásdi küldöttség tisztelgése a főispánnál. Sásáról küldöttség tisztelgett ma délután Fejérváry Imre báró főispánnál, hogy a tiszteletére a sásdi erdőben 1899. évi augusztus hó 3 án a hegyháti járás által rendezendő augujz- tálisra meghívja. A küldöttségben Szil- vássy Mihály dr. szászvári esperes-plébános vezetése alatt részt vettek : Halvax József mágocsi plébános, Barna Lajos dr. sásdi kir. közjegyző, Jakab Lajos dr. sásdi ügyvéd tb. vmegyei tiszti főügyész. Á főispán a meghívást szívesen fogadta és a küldöttséget a casinóban rendezett ebédre meghívta, melyen részt vettek még a küldöttségen kivül Majorossy Imre polgármester, Tormar Károly alispán, Máthé Ödön főszolgabíró, Reeh György tanácsnok és Daróczy Aladár dr főispáni titkár.

— Fiumei diákok Pécsett. A

jövő hó első napjaiban egy kis csapat diák rándul föl Pecsre. Az oltani m. kir. állami főgimnázium tíz tanulója szánta rá magát erre az útra, kiket Mozog István tanár vezet. Úgy támadt ez a tervük, hogy a magyar közoktatásügyi minisztertől az ottani tornaversenyen magukat kitüntetett tanulók jutalmazására 80 forintot kaptak. A tanári kar ahelyett, hogy ajándéktárgyakra költötte volna el, jobbnak találta, hogy az ifjak használják föl ezt a

pénzt kirándulásra. A vezető tanáruk Pécsre gondolt: s mint levelében írja : „hadd lássanak egy szép magyar várost és szép magyar vidéket. Ez ifjú lelkűkre oly benyomással lesz, a mely többet ér egy egyszerű emléktárgynál“. A fiuk tehát a maguk garasaival is megtoldva a jutalom összeget, augusztus 2-án felutaznak Pécsre. Itt a vezető tanár felkérése folytán Pikier József pécsvárosi >anitó fogadja őket, aki az ifjak elszállásolásáról és ellátásáról is gondoskodott s a látnivalók programmját is összeállította. Megnézik első napon a Zsolnay féle hires majolika- gyára% az uj sörgyárat, a bányatelepet ; második napon a Höflar-féle bőrgyárat, a székesegyházat, aztán kirándulnak a Kardos uton át a Dömör-kapuhoz s a 'Pettyére, ahol lapdajátékot rendeznek vacsorái?. Harmadnapon átrándulnak Szigetvárra, este visszatérvén, meglátogatják a tejcsarnokot és ezen éjjel haza utaznak.

— Kinevezés a hadapródiskolához. A honvédelemügyi miniszter, értesülésünk szerint, Cisterer Mihály főhadnagyot a 8. honvéd gyalogezredben, Pécsre nevezte ki a honvédhadapródiskolához.

— Czimadományozás. Ő Felsége Farkas Sándor erdőszámvizsgálónak az erdőszámtanácsosi czimet adományozta.

— A bíróság köréből. A m.

kir. igazságügyminiszter Halasi Viktor szombathelyi kir. törvényszéki joggyakornokot a kaposvári kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte Ki. Vidor Ferencz kaposvári kir. törvényszéki aljegyzőt a kaposvári kir. járásbírósághoz helyezte át.

— A vármegye és a város koszorúja. Mind a két törvényhatóság küldött koszorút Segesvárra ; Bara- nyavárinegye hatalmas, díszes koszorúja bizonyára főltünést fog kelteni Két méter átmérőjű. Az egyik ága babérlevelekből van kötve s a költőnek szól ; a másik ágát cserlevelekből fűzték, hogy a csatában elhalt hőst dicsőítsék vele. Az óriási koszorút pálmalevelek díszítik. Szalagja kettős összetételű ; az egyik szál kék és sárga (a vármegye színe), a másik szála piros, fehér, zöld. A szalagokon ez a fölirat olvasható : „Bárányavármegye közönsége — Petőd emlékének, 1849—1898. julius 81.“ — Pécs sz. kir. város koszorúja szintén babér és cser levelekből készült ; szalagja a város színeit viseli. Fölirata : „Pécs sz. kir. város közönsége — Petőfí szellemének, 1899. julius 31.“ A két koszorút Kött Jenő pécsi müker- tész készítette, a ki nemcsak műizlést, de hazafiasságot fűzött e koszorúkba, mert különben oly an remek nem lehetett volna e kertészeti mü, mint a milyen.

— Elismerés a pécsi püspöki tanitó-képzönek. Köztudomású az a nagy és mélyreható reform, melyet Hetyey Sámuel megyés püspökünk a pécsi püspöki tanítóképzővel tervez. Eltekintve a vegyes bizottsági szemlétől, melyben a ku.tusz- minibzter kiküldöttei is több napon át résztvettek, a reform ügye egy nagy lépéssel haladt elére, amennyiben a megyés püspök reform tervét bejelentette Wlassics Gyula dr. vallás- és közoktatási miniszternek.

Mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, Wlassics miniszter a pécsi tanító képző reformja ügyében leiratot intézett a megyés püspökhöz, melyben a legteljesebb elismeréssel szól a pécsi tanító.kép^ő intézetről.

Örömmel veszszük tudomásul a legilletékesebb elismerés, egyik legkiválóbb tanintézetünkre vonatkozólag és jól fog az esni bizonyára úgy az intézet derék tanári karának, mint az intézet bőkezű

fentartójának. A miniszter szavai szerint a pécsi tanító-képző jogos igényt formálhat arra, hogy a hasonló hazai tanintézetek között „a legjobbak között emlittes- sék* és minthogy ily módon ez intézet a Dunántúl teljesített kulturmissziójánál fogva a reá fordított áldozatokat megérdemli, a miniszter arra kéri a püspököt, hogy fejleszsze és virágoztassa föl ez intézetet, létesítve annak czéljaira egy megfelelő épületet, mely esetleg inter- nátust is foglalhasson magába. Kétségtelennek tartjuk ezek után, hogy a közoktatásügyi kormány is haj’andó ez intézet fejlesztéséhez és fölvirágoztatásá- hoz anyagi áldozatokkal járulni, annyival is inkább, mert e hozzájárulás a főnteb- biek nélkül is kötelessége. Wlassics miniszter leiratában nagy melegséggel emlékezik meg megyés püspökünk kultur- lörekvóseiről, áldozatkézségéről és reményét fejezi ki, hogy Hetyey Sámuel meg fogja találnia módokat arra, hogy e jeles tanintézet a helyiség szempontjából is kiváló legyen. Mi pedig reméljük, hogy e nagy mű nehézségei — anyagi és technikai szempontokból is csakhamar legyőzve lesznek és mi látni fogjuk Hetyey Sámuelt, amint az anyaszentegyház építői közé lépve, folytatni fogja a nagy Sze- pessy dicső munkáját és alkotásait, mint annak méltó utóda.

— Éjjeli gyakorlat. Á 44. gyalogezred Pécsett állomásozó két zászlóalja és az 52 gyalogezred egy zászlóalja ma éjjeli gyakorlatot tartottak Szabolcs határán túl. Az 52. gyalogezred ellen intézett támadást a 44. gyalogezred. Erősen ropogtak a fegyverek a csöndes éjszakában és messze villant a sortüzek rövid fénye. A 44-esek d. u. 5 órakor indultak el az ellen keresésére. A gyakorlat éjfél felé ért. véget.

— Tanítói jubileum. Csizmadia Ignácz somogy-szilli kántortanitó tegnap tartotta negyven éves tanítói jubileumát. A község polgársága igen szép ajándékkal lepte meg az érdemekben megőszült tan- fórfiut. Csizmadia nyugalomba szándékozott már vonulni ezután, de látva az általánosan megnyilatkozó szeretetet, e szándékától elállóit és megmarad továbbra is a katedrán.

— Magyarosodás a jegyzők között. A pécsváredi járás jegyzői kara tegnap Püspök-Lakon a körjegyző hivatalos helyiségében Jeszenszky Gyula járási főszolgabíró elnöklete alatt tanácskozást tartott. A jegyzők elhatározták, hogy a magyarosodás terén követik az alispán s a központi tisztikar példáját: Stranczin- ger János pécsváradi, Lauschmann Vincze szent- erzsébeti, Mayer Károly szederkényi, Trempacher Ede püspök-laki, Csida Gju’a himesházi, Krátky Ernő vómóndi jegyző — neveiket meg fogják magyaro* sitani. Kétségkívül áldozat, ha valaki régi családi nevét megváltoztatja, do hazafias áldozat s mentői nagyobb áldozatot hoz valaki, annál becsesebb.

— Leőlmozott vízcsapok. A város hatósága megcselekedte, a mit az adott körülmények közt a kényszer hatása alatt a város közérdekéből tennie kellett. Á lakosság ivóviz-szükségletét s a tüz- rendőri tekintetből megkivántató vizmeny- nyiséget biztosítania kellett. A források megapadtak, a víztartók rohamosan ürülnek. Elmaradhatallan volt a nagyobb mennyiségű viz használatának korlátozása. Ma már az összes fürdő-szobák vízcsapjait leólmozták. Tény, hogy zokon vette a közönség, mert rosszul esik mindenkinek, hogy ha fizet valamiért s nem élvezheti drága pénzének hasznát; de belátja mindenki hogy az élvezetről le kell akkor mondani, a mikor a közszükség áll elő-