Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 21-es doboz

Budapest, J 899. vasárnap, julius 30. ségük miatt nagyon restelkedett, sokszor hitt egy­két jó czimborát magához. A feszességnek sehogy sem volt embere Petőfi, s ez nem volt a szalonokban felnőtt Szendrey Julia' ínyére. Egy ízben, ez már 1849 telén, Debreczenben történt, hogy Petőfi találkozik az utczán R. nem­zetőr-tiszttel. 0 maga sem igen ismerte eddig, neje meg sohase látta R.-t, mégis meghívta ebédre. Tizenkét órát harangoztak, mikor Petőfi beállított vendégével s átesve a bemutatáson, ebédet kért Juliskájától. Jlialatt a háziasszony rendelkezett, Petőfi észre­veszi, hogy a búbost irtózatosan befütötték. Csak­hamar ledobta attiláját s odaszólt vendégének is: — Kövesd példámat, ha meleged van. — Szendrey Julia kissé összevonta szemöldökét, de ijedtsége fö­lösleges volt. Az előkelő családból való R. meg­köszönte Petőfi ajánlatát, s rákká főve nyakig gom­bolt. attiiában ette végig az ebédet, míg Petőfi ing­ujjban nevette a szokások rákját. 0 valóban semmi szokás rabja nem volt. Saját szavaival élve: a sánta középszerűség mankójának tartotta a sablonos szabályokat és sohasem hódolt nekik. Feljebbvalóival, a világgal is egyre összeütközésbe jött azért — s az élő Petőfinek sohasem bocsátot­ták meg különczségeit, a melyek ma mint elenyésző semmiségek mosódnak el a halhatatlan emlékezeté­ben. A nagyok nagyja ő, a kinek borostyánt fon a hálás nemzet — a'bazfe. Gróf —y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom