Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 20-as doboz

A nemzetiségek és a Fetöíi- ünnep

Budapest, augusztus 2.

(P. C.) Már rég nem folyt le ünnep oly hangulattal teljesen és diszhármonia nélkül, mint az ötven éves Petőfi-emlókünnep. A hódolat, melyet a lángoló zseninek és az áldozatra kész hazaszeretetnek mutatunk be, nem kelt irigységet s még az ellenség szivében lakozó gonosz indulatok is mozdulatlanul maradnak s ajkuk elnémul. Egy hang sem volt hallható, daczára annak, hogy ellenségeink száma nem csekély ; sőt mi több: azok a nemzetiségek, melyek a magyarsággal viszályban vannak, felhasználták az ünnepélyes alkalmat, hogy közelebb jöjjenek hozzánk és legalább erre az egy napra pihentessék a fegyvereket. Az ünnepi szónok históriai hasonlata a fegyverszünetről az északamerikai háború alatt Shakespeare születésének háromszázados évfordulója alkalmából, teljesen találó volt. A nemzetiségek nálunk is hallgatag fegyverszünetet tartotttak, hogy közösen üljék meg a magasztos ünnepet. Szászok, szerbek és magyarok nyújtottak egymásnak kezet Seges* váróit és midőn Bartha Miklós, e kitűnő szónok lelkesedéssel telten üdvözölte a megjelenteket, a nép- lélek mélyéből beszólt és nem csupán ezért, hanem azért is köszönettel tartozunk neki, hogy a távollevő románokat csak futólag aposztrofálta és a három nemzetiség barátságos együttlétónek öröm kely- hébe keserűséget nem öntött. A románok távol maradtak az ünneptől.