Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz
12 ARADI KÖZLÖNY. 1899. julius 30 fenyegető és zsaroló formát öltöttek saját magukra. A szenzácziós esetről tudósitónk a következőket jelenti: Érdekes két zsarolási kisérlet foglalkoztatta a nagyváradi rendőrséget, de részint a véletlen, részint az egyik esetnek indiszkréczió folytán történt közlése okozták, hogy az a rejtélyes alak, aki valószínűleg mind a két zsarolási kísérletet elkövette, nem került kézre. A körülmények oda mutatnak, hogy egy rafinált csaló garázdálkodott néhány napig Nagyváradon. A nagyváradi rendőrség a napokban egy nagyszalontai ügyvédtől levelet kapott. E levél szerint egy nagyszalontai előkelő család ismeretlen egyéntől fenyegető levelet kapott, hogy abban az esetben, ha Nagyváradra Rózsabokor Cilimen poste restante nem küldenek neki pénzt, fontos családi titkokat fog a nyilvánosságra hozni. A rendőrség erre megtette az intézkedéseket az ismeretlen zsarolónak elfogatása végett. Kápolnai/ Gyula rendőrbiztos egész nap leste a postánál, hogy nem-e jelentuezik valaki, aki a Rózsabokor czimén pénzt kér. Este hét óráig senki sem jött, mire a rendőrbiztos eltávozott, a további őrködéssel pedig egy rendőrt bízott meg. Nyolcz óratájt egy kis fiúcska jött egy czédulával, hogy nem érkezett-e Rózsabokor czimen post restant pénz. A rendőr kérdőre vonta a fiút, ki elmondotta, hogy egy sötétruhás bácsi küldte a postára. Ez a sötétruhás bácsi pedig az utczán várakozik reá. A rendőr a fiúval elindult, de a zsaroló eltűnt. Hiába nyomozták. Érdekes, hogy ezalatt Nagyváradon is történt hhsonló zsarolási kisérlet. Egy nagyváradi uriasszony szintén kapott levelet azzal a felszólítással, hogy Budapestre a főpóstára Templom címen küldjön nagyobb összeget, különben titkának elárulásával kompromittálni fogják. Ez a levél is a rendőrség kezébe került. A levél és annak a czédulának Írása, melyet az említett fiú a postára vitt, nagyon hasonlít egymáshoz és ebből arra következtetnek hogy mind a két zsarolási kísérletet ugyanaz az egyén követte el, ki csak néhány napig időzik egy városban. Zsarolási rendszere, mint az említett esetekből is is kitűnik, abból áll, hogy mindig más helyre akarja küldetni a pénzt, mint ahonnan megakarja keríteni. Levél a Tátrából. Az Aradi Közlöny szamára irta: D’Artagnan. Magam sem tudom voltaképen, hol kezdtem ezt levelet és hol kellett volna befejezni. Egyik szép a látkép a másik után váltja magát emlékezetemben, de mindről írni, ilyen szűk keretben bajos volna. A sziliczei jégbarlangról emlékezem tehát elsősorban. Ezt kevésbé járják a turisták, mint Dobsi- nát meg Aggteleket, de azért természeti szépségekben nem igen marad két hírneves 'társa mögött ez a meglehetősen elfeledett jégbarlang. A sajói és tornai hegységek közt terül el az úgynevezett sziliczei fensikon, ahol Ottó fő- herczeg is gyakran vadászott már mint az Andrássy Géza gróf vendége. Érdekes a barlangról megemlíteni, hogy 1836-ban a híres kanczellár, Reviczky Ádám is meglátogatta, a Énnek a látogatásnak emlékéül a vármegye latin felirásu márvány táblát készíttetett, mely máig is látható. A jégbarlangnak mindkét oldalán jégtor- náczok vannak, fagyott zuhatagokkal, az alsó tornácz fagyott zuhatagja oly nagy méretű, hogy kicsiben hasonlít a Niagara vízeséshez. Gyönyörű látványt nyújtanak a pokoli mélységben látható jégoszlopok, melyek a sziklahasadékokból szinte kinyomulnak. Ebbe a barlangba majdnem életveszélylyel jár a látogatás s többnyire edzett férfiakból álló társaságok vállalkoznak csak a kirándulásra. Az aggteleki barlang sokkal kényelmesebb. Ide már a legcsinosabb utczai ruhába öltözött hölgy is bemerészkedhetik. Mint világjárt turisták beszélik, ezt az óriási barlangot csak az amerikai Mamuth barlang múlja felül. Két patakja is van a barlangnak, a Styx és az Acheron és az a nevezetességük, hogy a legkeményebb télen sem fagynak be. Mozgalmas, vig élet van nyaranta Aggteleken. Poroszországból, Angliából, a távol Amerikából, sőt utóbbi években a belföldről is sok a turista, mert végre a magyar ember is belátja, hogy előbb saját hazája szépségeit ös- merje meg, aztán induljon a külföldre. Megtörténik, hogy egyes társaságok beszélnek össze, czigányt fogadnak s valóságos nagy bálokat rendeznek a virágoskert-nek nevezett helyiségben. Remek, hófehér csepkő boltozata volt ennek valamikor, amely most már teljesen fekete lett a fáklyák füstjétől. A legeurópaibb nevezetességre vergődött köztük mégis a dobsinai jégbarlang, a hol leginkább megtalálja a megszokott, nagyobb igényű turista kényelmét. Dobsina az utóbbi években külömben nemcsak jégbarlangjáról, de mint klimatikus gyógyhely és nyaraló telep is ösmeretes. Középpontnak azért kedvelik a turisták Dobsinát, mert innen temérdek szép kirándulást lehet tenni, a Királyhegy, a murányi várromokhoz Krasznahorka várába és az összes szepesmegyei fürdők, igy Igló-Füred és Feketehegyre is. A Tátrát járó turista, aki kényelmes, az megelégszik a Husz-parkból vagy Poprád-Tel- káról látott hatalmas hegylánczolattal, aztán meg azzal, hogy bejárja a három Tátrafüredet, és egyszer okvetlenül a Rózsa-menházban reggelizik, ahol a hosszú, faragott botokat árulják, akit azonban hegyet mászni üz a turistaszenvedély, az okvetlen fölmegy a Lengyelnyeregre, meg a szalóki csúcsra. A nagy világ O-Tátrafüreden tölti az időt, mig a csöndességet szerető inkább Alsó-Tátrafüreden marad. Ez a legszebb a három telep közül, s különösen hidegvizgyógyintézetéről nevezetes. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Csorba-tót, ezt a valóban csodás természeti ritkaságot. Különösen magyaros, kitűnő házi konyhája érdemel említést, aminővel összes tátrai bolyongásainkban nem találkozunk. Akinek még ideje engedi, el ne mulassza Budapest felé jövet megállapodni Miskolczon és kirándulni a Hámorba. így hívják azt a Svájcz és Tirol legszebb pontjaival vetekedő vidékét Diósgyőrnek, melyről azt tartja a krónika, hogy valamikor Mátyás királynak volt kedvencz vadásztanyája. Nehány év előtt a festői vidéken kívül semmi sem vonzhatta ide a turistát, aki még egy adag rántottéért is kénytelen volt könyörögni egy rossz korcsmában. Most Ízléses, csínnal épült villák emelkednek a tó partján, melyet kék szemű nefelejcsek szegnek be. Vidám csolna- kázások napirenden vannak, sőt jól sikerült tánczmulatságokat is rendeznek a kényelmes szállóban. Nyaraló, üdülő publikum jut mindenfelé széles ez országba, és kiki igyekszik kihasználni a szép napokat, melyek úgy is ritkák ezen a Falb által egyre fenyegetett nyáron. Utóbbi napokban megint Liptóvármegye szenvedett a rémes felhőszakadás és esőzések miatt, melyek teljesen tönkretették a termést. Az alatt pedig mig mi ázunk és fázunk, addig a budapestiek lihegnek a tropikus hőségtől és olvad a lábuk alatt az aszfalt. Talán még egy arénákba se járnak ott már, de mindenki a földalatti villámoson kocsikázik, hogy legalább néhány pillanatra hideget érezzen és nem lehet bejutni az uszodákba csak a fő-fő úszómester protekcziójával. Elsténként Budán található Pest — elrejtett kis korcsmák zöld- lugasos udvarában. Itt aztán néha komikus találkozások is esnek, azok közt t. i., akik kölcsönösen azzal bolondították egymást, hogy Ostendébe illetve Trouvilleba mennek. Aztán kiderül a turpisság s hogy bizony szépen itt kuksolnak Budapesten, egész nap nem merészkedve ki a hermetice bejárt lakásból. Ezek a modern vasálarczosok, az az a vasredőnyök mögött nyaralók társasága. Vasúti közlekedés. — Érvényes 1899. évi május ho 1-től. — ARADRÓL Budapest felé indul; Nagyváradra reggel 5.10 Gyorsvonat reggel 8.18 Személyvonat d. e. 11.20 Szm. sz. tv. délután 3.56 Gyorsvonat délután 4.21 Személyvonat este 9.35 Erdély felé: Személyvonat reggel 6.35 Gyorsvonat délután 12.11 Soborsinig délután 2.04 Személyvonat d. u. 4.30 Radnára w. este 6.35 Gyorsvonat este 7.18 Temesvár felé: Személyvonat reggel 6.20 Személyvonat d. e. 11.56 Vegyes vonat délután 5.— Szeged felé: Személyvonat reggel 7.15 Vegyes vonat délután 4.16 Brád felé: Személyvonat reggel 6.25 Vegyesvonat d. u. 12.06 Borossebesig szv. du. 5.20 ARADRA Budapest felől érkezik: Személyvonat reggel 6.05 Szm. sz. tv. reggel 9.10 Gyorsvonat délelőtt 11.51 Személyvonat d. u. 3.55 Gyorsvonat este 7.11 Szmv. Szolnokról este 8.48 Erdély felöl: Soborsinról reggel 6.59 Gyorsvonat reggel 8.08 Személyvonat d. e. 10.50 Radnáról délután 2.36 Gyorsvonat délután 4.06 Személyvonat este 8.57 Temesvár felöl: Vegyesvonat d. e. 10.43 Személyvonat d. u. 3.44 Személyvonat éjjel 10.55 Szeged felöl: Személyvonat reggel 8.46 Vegyesvonat este 7.49 Brád felöl: Borossebesről szv reg 8.03 Vegyesvonat d. e. 11.— Személyvonat este 7.— Közgazdaság és közlekedés. A gabonatőzsde hete. — Az Aradi Közlöny távirati tudósítása. — Budapest, julius 29. Bármennyire Ítéljük is el az esetleg előforduló visszaéléseket a határidőpiaczon, az igazság érdekében kell kijelentenünk, hogy egyes- egyedül a készáru kereslete és kínálata közti nagy különbség nyomja az árakat. Mintha a magyar malom-ipar, mely már amúgy is éppen elég válságon ment keresztül a legközelebbi időben, eddig szokatlan megpróbáltatásoknak lesz majd kitéve, mert úgy alakulnak a viszonyok. Noha az ország nagy és leggazdagabb részében az aratással nagyjában végeztek, a liszt- fogyasztás semmiképen sem élénkül és a malmok vételkedve ennélfogva egyre csökkent. Az uj-buza, különösen későbbi szállításra, mint előre láttuk, egyre erősebben kerül kínálatra és habár határidők csaknem az egész héten keresztül a múlt heti zárlatnál magasabban jegyeztek és a külföldi árviszonyok sem rosz- szabbodtak, és Romániából tényleg igen kedvezőtlen aratási híreket jelentettek, a készáru ára mindamellett 15—25 krajczárral csökkent, pedig a múlt heti áresés is 50—60 krajczárt tett ki. — Az összes forgalom 75,000 métermázsa. Hogy ily viszonyok mellett a rozs ára sem maradhatott változatlan, annál természetesebb, minthogy a kínálat uj áruban javult. Az áresés 10 krajczárra tehető. Az árpa csendesebb, a zab alig változatlan, mig a tengeri tartja nívóját. Cs. J. — Az aradi közúti vaspálya és téglagyár részvénytársaság forgalmi kimutatása 1899. julius 1-tól 15-ig. Személyszállítás 1899. julius l-tól 16-ig 26464 személy, bevétel 2465 frt35kr, 1898. julius l-tól 15-ig 21239 személy, bevétel 2084 írt 50 kr, 1899. január l-től julius 15-ig 262832 személy, bevétel 25359 frt 80 kr, 1898. január l-től julius 30-ig 234196 személy, bevétel 23210 frt 20 kr. Teherszállítás 1899. julius l-tól 15-ig 1636040 klg., bevétel 855 frt 79 kr. 1898. julius l-től 15-ig 2529720 klg., bevétel 1028 frt 72 kr. 1899. január l-től julius 15-ig 17316530 klg., bevétel 8885 frt 55 kr, 1898. jan. l-től julius 15-ig 27798600 klg., bevétel 12335 frt 73 kr.
