Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz
M Frankenburg Adolf nagy érdeklődés mellett emlékezett meg Petőfiről. Vázolta és méltatta a költő munkásságát, s elmondta, hogy 1843. ápril 10-én ismerkedett meg vele. Petőfi őt Jókai társaságában kereste fel, s kéziratot hozott; de nem találta otthon. A kéziratot kénytelen volt visszaküldeni, mert az »Emlény« kiadója: Heckenast Gusztáv verseket nem akart honorálni. Elmondja, hogy még a negyvenes évek elején oly nagy volt a közönyösség, hogy Jókai nevét álnévnek tartották, sőt mikor őt utóbb a Bach-korszak alatt tudta nélkül valahova hivatalnoknak nevezték ki, s mikor az illető vidéken a W. Ztgban közölt kinevezéseket olvasták, a jó atyafiak felkiáltottak: hogy adta németje, tudtuk, hogy valami németet is küld a nyakunkra. A Frankenburg által szerkesztett Életképeknek Petőfi igen buzgó munkatársa volt. Sok költeménye jelent meg benne. Hogy mikép gondolkodott a kritikusokról, idézi egyik levelének következő passzusát: »Ha nem volnának kritikusok a világon, a tejfeles tormás mártást gyűlölném legjobban, — igy azonban a kritikusoké az elsőség.« Mikor Petőfi megvált Vachottól, elment a fővárosból. A vadászkürtben tartották meg a bucsu-lakomát. Ott volt Sárossy Gyula és Szemere Miklós. Ez utóbbi na- j gyón megharagudott Pető fire azért, mert Petőfi tréfából azt mondta neki, hogy csak azért jött fel a fővárosba, hogy arczképét valamely divatlapban kiadassa. A vadászkürti bucsulakoma után Petőfi nem sokára ismét visszajött a fővárosba s az Életképekben adatta ki útirajzait, melyekért Frankenburgnak igen sok kellemetlensége volt. Lapjának azon barátait, a kiket Petőfi megsértett, mind elvesztette. Egy Ízben Lisznyai és Petőfi kíséretében értekező Győrbe ment, a hol Kovács Pál vendégszerető házában igen szives fogadtatásra talált. Balogh Kornél akkori alispán Petőfi tiszteletére nagy lakomát adott. Ott volt a város szine-java, hanem Petőfi nagyon rosszul érezte magát, általában nem szeretett a szalonokban időzni. ,Egy ízben »Egri hangok« czimü költeményével az Életképek által hirdetett 4 aranyos pályadijat nyerte el. Mikor értekező Becsbe ment, Petőfi igen szép verset irt emlékkönyvébe. A felolvasót zajosan megéljenezték. Szász Károly olvasta fel még J é k e y Aladár Egy az Isten ez. költeményét és R a d ó Antalnak Petrarcából fordított 10 szonettjét. , Ezután a folyó ügyek következtek. Titkár je- lenti, hojry S z éJj jRroffllá KMasiafllf J&tB-Ki kokárdáját ajándékozta a társaságnak, melyet Petőfiné készített és utóbb Arany Jánosné birtokába jutott. Gyulai Pál Arany János tajtékpipáját és ked- vencz gyufatartóját ajándékozta a társaságnak. / k ¥ jf / .$7 íj.. fi j» ^ ^ -y t
