Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

175 tétetik ily törvényszolgáltatás ellen. A küldött- I ség épen most utazott el, és eddig csak azt eszközölheté ki, bogy a vádlott rögtön szaba- doa bocsáttatott. Még több ily fajta esetről is szól a tudó­sitó, de azt hiszszük, ha igaz, ez az egy is elég, hogy az ily igazságszolgáltatástól minden jobb érzésű elborzadjon. Nemde valódi Nyúzó, b. Eötvös József „Falujegyzöjéből,“ minő a mai emberszeretö korban többé nem érdeme­síthető tisztviselőségre. Vidéki rövid hírek. f A Székes Fehérvárt emelendő Vörösmarty-szobor ügyében egy fölhí­vást olvasunk. Környei János, gróf Zicki Jenő megbízásából tanácskozási gyűlésre hívja össze mindazokat, kiket e kegyeletes ügy ér­dekel. A tanácskozás márc. 17-én d. u. 3 óra­kor a gazdasági egylet székes-fehérvári ter­mében tartatik. Azok pedig, kiknél gyiijtőivek vannak, fólkéretnek, hogy iveiket marc. 10-ig gróf Zichy Jenő úrhoz (Székes-fehérvár vagy Szentmihályra) beküldeni szíveskedjenek. E gyűlés alkalmával társúlati elnököt, jegyzőt és pénztárnokot is választanak. f A turopalyi grófságra a magyar ér­zelmeiről régóta ismeretes 1848-diki grófot, Josipovich Dánielt választók. f Aradon előkelő hölgyek és urak mű­kedvelői előadásokat tartanak jótékony cé­lokra. Az első darab, melynek előadására ké­szülnek „A s z i g e t v á r i v é r t a n u k“ J ó- kaitó 1. f Tas nádon febr. 2-án a katonaság a magyar lobogó alatt összegyűlt népet — e zászló miatt megtámadta. Többen megse­besültek. A fegyvertelen nép nem futott el, hanem a zászló alá csoportoséivá a „Szóza­tot“ éneklé. S igy egy tömegben maradt mind­addig, inig a szuronyt szegező katonaságot a parancsnokság vissza nem rendelő. f Miért telték F i u m é t ostromálla­potba ? Azért — mondja egy lap — mert a nép ingerült volt és botrányokat csinált. Nem akará elismerni a ráerőszakolt P a v 1 e t i c h városkapitány megválasztását, s a megye­házhoz gyűlve,mintegy ötezer ember kiabálta: „le a kutyával.“ Aztán Pavletich házához tó­dultak egy zsákkal, melybe belé akarták köt­ni, s úgy a tengerbe dobni, ha le nem köszön­ne. Ablakait keverék, s katonaság kergette szét a népet. A színházban szintén zajongtak, a lemondási jelenetet a színdarabba szőve. Utcákon a horvát párt embereit kövekkel, sárral dobálták, úgy hogy némelyik csak fá­radsággal bírta életét is megmenteni. E bán­talmazottak közt voltak: Soich püspök, Ja- cicli orvos, Suppe német ügyvéd, Derenzini jogtudor, Depoli rendőrtiszt sat. fApozsonyi sétatért, hol Széche­nyi István családi háza fekszik, Széchenyi- térnek nevezték. f M. Szigeten febr. 7-én táncvigalom volt, melyet a főispán köztiszteletben álló neje, b. S z t oj k a Klára urhölgy egy 24 óra alatt rögtönzött a Széchenyi-szobor javára. Tiszta jövedelem 89 ft, s több a kis teremben nem is lehetett. Különösen szép volt a női öl­tözékek egyszerűsége. f A n agy kanizsai társalgó-egylet mint kiadó a „Zala-Somogy megye lapjának“ szerkesztésére Koboz Istvánt kérte föl, ki azt el is fogadá. f Szegeden egy bohózatot adtak elő, melynek neve „A lepecsételt Kipfelhauser“, a „Bolond Miska“ kedvelt alakja. f Borsod megye köztiszteletben álló főorvosa Katona Mihály meghalt. Min­denki sajnálja a kitűnő szakférfi halálát, ki­vált. most, midőn neki sok igaztalan üldözteté­sért végre igazság lön szolgáltatva. Áldás po­raira. f Z a 1 a-m e g y e a bizottmányi tagok közé választá P á k h Albertet, a „Vasárnapi U.“ sok érdemit szerkesztőjét is. fPecsenyánszky (Palotássy nevén ismert zeneszerzőnk) a Jász-kunság levéltár­noka lön. f H o n t m e g y e levelet kapott T ti r r- t ő 1, melyben a szárd hadsereg ez altáborna­gya megköszöni a bizottmányi taggá nevez- tetést. „Remélem — írja levele végén,—meg­adja érnünk a magyarok istene, hogy ösvényt törhessünk maguuknak, a melyen ha valami­vel később is, eljutandunk azon szék elfogla­lásához, melyből most kizár bennünket a kor­mány sat.“ Külföld. — Farsangi tüntetések. A római hölgyek sem igen élvezhetnek az idei farsangon, mivel hónuk jövőjére gon­dolva , önként lemondanak a farsang örömei­ről : a rendőrség által megengedett semmiféle mulatságban a Corso, Festini, s más hasonló helyeken részt nem venni, az egész hazafipárt megfogadá; hanem a zajos mulatságok he­lyett elmennek a csendes sétaterekre, és a Por­ta San Lorenzo temető hantjai közé, hol el­elgondolkoznak , hogy milyen szép az a sza­badság, mely hazájukra vár. — Fö 1 hivás az olasz hölgyek­hez. Turinban egy fölhívást köröznek, mely­ben az olasz hölgyek Olaszország koronája számára egy díszes vánkos készitésébeni rész­vétre szólittatnak föl. Kétséget sem szenved, hogy e fölhívásnak minden olasz hölgy enge­delmeskedni fog. * Magyar ruha udvaribálban. Pzartoríska hercegnő a legutósó pá­risi udvari álarcos bálban magyar jelmezben jelent meg. * Béig rúdból. Írják, hogy Percei Mór ezután Belgrád­iján fog lakni. Talán Klapka is, ki most Nápolyban magyar táborkart alakit. * Garibaldi két hónap múlva Varsóban lesz. Varsóban, a nyelves cipészinasok egyik valóságos kebelbeli tagjának, veszekedő ut­cai párbeszéde volt egy hasonmiuöségli, de higgadtabb vérkeringésü polgártársával, ki­hez , egyebek közt fenyegetőzéssel mondá: várj csak, majd adok én neked, ha Garibaldi itt lesz. Egy arra menő rendörhivatalnok, ki­nek veleszületett ösztönénél fogva, kötelessége a legcsekélyebb politikai veszedelem ellen is menykőliáritókép föllépni, véget vetett a via­dalnak, s a Garibaldi segítségére számitó fiút egyelőre rendőrségi ótalom alá vette. Midőn a fiú este a házirend ellenére nem tért haza any­jához, sőt egész éjre is kimaradt, anyja vi- gasztalhallan lett, s már hajnalban a rendőr­ségnél volt, hogy az elvesztett holmik beje­lentésére fönállö hivatalban fia eltűntéről je­lentést tegyen. Itt megtudta azon képzelhetöleg örvendetes hirt, hogy fia be van zárva. Köny- nyiis szemekkel borult a rendörbiztos lábá­hoz , hogy bocsássa szabadon fiát. A biztos fontos hivatalos arckifejezéssel adta elő neki, mit vételt fia, s hogy öt már most Gribaldi el­jöveteléig fogva keilend tartania. — ,,Az is­ten szerelmére, kiálta a nö, hát két hónapig kell neki hüselni?“ —„Miképen érti ezt anyó­kám?“ — kérdé a biztos. — „Hogy mikép értem ! ? ügy értem, mint akárki! Hisz Var­sóban mindenki azon hitben van, hogy Gari­baldi maríiusban itt lesz •!“ * L o 1 a -M o n t e z valóban meg­halt. Miután e hir anyiszor jelentetett és ismét visszavonatott, végre a „Nevv-York-Ewening- Post“ igaz alapon jelenti e nevezetes nő halá­lát, ki Uj-Yorkban, ez év jan. 19-én temettetett el. Utósó pillanatai megható ellentétet képez­tek előbbi életével. Halála előtt mintegy hó­nappal , magához kérette dr. Hawks lelkészt, ki őt egy nyitott biblia könyv mellett, a töre­delmes Magdolna történetének olvasásában ta­lálta. Lola aggodalmát fejezte ki afölött, hogy ismét fölgyógyulhasson, de mindamellett re­ménykedett, és mondá: „Franciaországot, Né­metországot és a többit mind elfeledhetem, csak szülőföldemet nem.“ Mielőtt meghalt, ki­fizette ama föld árát, hová eltemettetett. Ko­porsójára kis táblácska volt helyezve ezen föl­irattal: „Gibert Eliza. Meghalt jan. 17. 1861. Élt 42 évet “ — Mrs. Gilbert, Heald, Lola-Mon- tez, Landsfeld grófnő, — mely nevek alatt is­merve volt,—egyátalában nem volt kegye­lemkenyéren utósó napjaiban , mint sokan mondták róla. Volt pénze, a Magdalen-society- nek 300 dollárt hagyott. Többi vagyonát, adósságai kifizetése után , mind a szegények­nek végrendelményezte. — Életpályájának megítélésekor nem kell szem elöl téveszteni különös körülményeit. Mint házasságon kívüli gyermek, hamar el lett hagyva anyja által, el­határozta tehát, hogy képességeit fölhasználja, s a világba lép. (5 egy Sharp Becky volt — nagyobbbszeril alakban, csakhogy nem volt szívtelen. Szilaj kalandjai, tettei, mindig ha­mar és mohón el lettek hiresztelve, mig nagy­lelkűsége, — pedig ezt sokan érezték — na- gyobbára rendesen csak azok előtt maradt is­merve, kik azt érezték. Nemzeti színház. f Febr. 15. „A titkos iratok“ — Szigligetitől. E Báíhori Zsigmond korabeli regényes nézöjáték több hatásos jelenettel bir, s ma is szép számú közönsége volt. Egyik fő vonzerő kétségkívül az, hogy Gyu- laffinét J ó k a i n é személyesíti, kitől mindig lehet látni drámai és megkapó részeket. C a- r i g 1 i t Tóth József ábrázolta. Igazi, kie­melkedő érdekes történeti alak; mig Rónai (Báthori Zsigmond), F e 1 e k i (Jósika István), Lendvai (Gyulafi) csupán köntöseik által véteték észre, hogy előkelő, történelmileg ne­vezetes személyeket — játszanak. t. F e b r. 16. „D o n J u a n“ Mozart tói. Örömmel jelentjük, hogy e remek, ke­netteljes, a vidor és drámai stylt lángelmüleg párosító dalműnek igen nagy közönsége volt. Az egész színház megtelt. A címszerepet B i g- n i o, donna Annát H o 11 ó s y L-né, Leporel­lót Köszeghy, Elvirát Vockenhuber Vilma, Ottaviot Ellinger, Mazettot Benz a és Zerlinát M a r k o v i c s Ilka énekelték. Az egész előadás — operánk erejéhez mérve — kellőleg sikerüli. A játékot illetőleg ki kell emelnünk Tóth Soma komikai jelenetét, mi­dőn a kutató biztost igen sikerültén szemé- lyesité. Az énekkarok gyöngülése ezúttal na­gyon kitűnt. f F e b r. 17. „A Szigetvári v é r t a- n ú k“ Jókaitól. Színi fölhívás. Ilusvét másodnapján a soproni városi szín­házban a magyar színi előadásokat megkez- dendem. — Színtársulatomat azonban néhány erővel még szaporítani óhajtván — fölszólí­tom a vidéki színészeket, színésznőket, kar­dalnokokat, kik velem virágvasárnaptól kezd­ve szerződtetni kívánnak , bérmentes levelei­ket mártius 12-ig Pozsonba küldeni szivesked­j Kelt Pozson, febr. 12-én 1861. Szigeti Imre, a Pozsonban működő ma­gyar színtársulat igazgatója. Nyilvános köszönet. Alólirt, mint a végzetesen kimúlt gróf

Next

/
Oldalképek
Tartalom