Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz
És most, mikor a Petőfi-ház létesülése már csaknem biztosítottnak tekinthető, föltárnád bennem az a gondolat: mi történt volna akkor, ha az Akadémia szerény zugával megelégszünk, emléktárgyainkat egyetlen szűk rekeszbe csömöszöljük ? Mert dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a müveit magyar közönség a Petőfi-Társaságot már alakulásának első esztendejében a nagy költö relikviáinak hivatott őre gyanánt tekintette s bár a társaságnak annyi helye sem volt, hogy szükesen meghúzódhassák, nagybecsű emléktárgyakat bízott őrizésére. Mindjárt az első hónapokban kaptuk meg a Szerelem gyöngyei- nek kéziratait Keresztes Teréz úrnőtől Döm- södröl, aztán jöttek érdekesnél érdekesebb magánlevelek s más versek eredeti kéziratai, köztük Schnitzer-nek, János vitéz fordítójának szívességéből a Talpra magyar! — a mint azt Petőfi a márcziusi nagy nap sajtója számára hevenyében megü’ta. A kinek valami ereklyéje volt a költőtől, beküldte társaságunknak, hogy őrködjünk fölötte, oltalmazzuk meg az elpusztulástól. Ezek a kéziratok ma már egész mappát töltenek be s Petőfi kutatóinak nem egy ízben szolgáltak, .megbecsülhetetlen forrásul. A nagyközönség előtt azonban ismeretlenek, mert bemutatásukra mindezideig nem volt sem helyünk, sem alkalmunk. A nagy költő kéziratai mellett Szendrey Julia, Petőfi István és Petőfi Zoltán írásait is őrizzük, valamint Petőfi ismertebb kortársaitól és fordítóitól is vannak gyűjteményünkben nagybecsű kéziratok. Mindezek biztosabb elhelyezésre és részben bemutatásra várakoznak. A Petőfi által használt tárgyak közül kedvelt karosszéke és lábas órája gazdagítják gyűjteményünket. Az első Bonvhay Benjámintól, az utóbbi Orlai Petries Soma hagyatékából került hozzánk. Értékük megbecsülhetetlen, mert a költö bútordarabjai házi fölszerelései, a forradalom bukását követő szomorú napokban nyom nélkül elkallódtak. Ha a Petőfi-ház fölépül : ta-