Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

237 törését elengedte neki, ott hagyja el őt er­kölcsi diadalai tetején. Talán, hogy a nemzeti hős csalódatlan, megtöretlen, ép erejében és hitének glóriájában álljon meg az olvasó em­lékezetében. Kedves, tanulságos, szellemes, iránya szerint nemes, olvasmánynak vonzó munka Kemechey regénye. Mélyebb lenne a benyomása, ha tartalmának két patakja nem egymás mellett folyna végig, hanem ha szervesen egymásba kapcsolódnék. Egyik adná a másikhoz a motí­vumokat s egyetemesebb keretet kapna. Egye-, sek, családok, a sokaság csónakjának kell hánykódni azon, a mi egy-egy korban egy nemzet sorsát mozgatja. Málczai nemzeti törekvései csak elméleti beszövések, nem lényege a regénynek. Nekem e törekvések oly nagyjelentőségű dolog, oly méltó célja egy nemzeti nagyságnak, hogy kisebbítésének tet­szik, ha nem látom egyesek és sokak sorsának döntő tényezőjévé lenni. Látnom kell, hogy az emberek érte, vele, általa, ellene élnek és hal­nak, de az eszme ellenállhatatlanul, zsarnok hatalommal üli meg a sziveket és elméket és örök életet él, boldogságot dúlva, üdvöt te­remtve. Bizonyos, hogy kényes egy előttünk lefolyt, mindnyájunk emlékezetében még élő életet regénynek földolgozni. De senki sem vár biográfiát a regényben. Mindenki tudja, hogy az élő csak az anyagot adta, a regényt a költő formálta, a ki magának hozzá egy nemesebb célt tűzött. Kedves fantáziával sző regényes viszonyokat, találékonysággal és kitűnő megfigyeléssel szedi a magyar élet vonzó, mulatságos, jellemző vonásait egybe Kemechey. Nem is a tehetségén múlt, úgy látszik, hanem inkább a bátorságán, szerény­ségén és diskrecióján, hogy célját inkább csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom