Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

Pétőfi Sándor vegyes müvei 1838 - 1849. Kiadta: Gyulai Pál. Háromkötet. Pfeifer Ferdinánd sajátja. Pest, 1863. Ha a kutató s tudni vágyó emberi szellem, már a szerves lények vagy bármely természeti tárgy tanulmányozásánál is oly hajlandó, az utolsó elemekig bonczoini annak mind alak,, mind lényegi tulajdonságait, mennyivel inkább kimagyarázható e vágy, ha tárgya egy köl- t ő i nagyság, mely nemzetének egyik lánglelkű apostola volt. Nem volt még magyar iró, kinek népsze­rűsége oly általános lett volna mint a Petőfié. Kastélyok, paloták, kunyhók és polgárházak egyiránt hangoztaták nevét, s midőn a b ö 1- csek eljövének és megláták ötét, úgy találták, hogy ő valóban az égnek küldöttje A kétkedő benne lelte támaszát, a bánatos vigasztalóját, az ábrándozó vele merenghetett; a szerelmesek soha ne is beszéljenek más nyelven; a honfi bá­nat ne legyen meghatóbb, mint őnála; s a haza szeretet? Volt-e valaha nagyszerűbb mint azt ő érezte, tanította s tanúsította ? Petőfi a nemzet gyermeke volt; örömeivel és fájdalmaival együtt eltagadhatatlau édes gyermeke azon nemzetnek, mely a mig él és öntudattal bir, soha se fogja elhinni Petőfi ha­lálát ; s miként sok századok nagy emlékei oly­kor most is ltlkeinkre szállnak akként fogja Petőfi emléke még századok múlva is meghatni „ a késő unokákat. \ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom