Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

gos szereptől, amely neki mint Petőfi öz­vegyének kijuthatott volna. Mikor meghal', nem hintett virágot ravatalára az a nem zet, a mely Petőfi nevét pal ládiumuak ti - kintette : mert a név, a melyet élete utolsó éveiben viselt, idegen volt a nemzet elölt. Petőfi édesatyjáról sokáig az a téves fölfogás uralkodott, hogy az öreg Petrovits István köményszivü ember volt, a ki fiá nak az i:odalomért és művészetért való ra­jongásában teljességgel osztozott. Zsarnok parasztnak mondották, aki fiát drasztikus eszközökkel akarta leszoktatni a komédiás- ságról. Bizonyos, hogy maga Petőfi is hi­bás ebben a fölfogásban, mert két költe­ményében egyoldalúan testi atyja jellemét: az egyikben, a melynek ez a czirne: Atyám mestersége és az enyém, azt Írja róla, hogy az öreg Petrovits a mészárságot ajánlotta neki életpályául ; a másikban : Egy estém otthon, meg azt, hogy előtte a költészet semmi és hogy csak a bevágáshoz ért. D ! ez a képnek csak fonák oldala, az igazi, a melyet nem elkeseredésében és világgyülölásében festett, megnyilvánul, ami­kor e sorokat Írja ; — Az én atyám egy jó öreg k jcsmáros, Áldja meg az Isten mind a két kezével . . S még tisztábban A vén zászlótartó czimü versében, I't felviszi magával a nemzeti elismerés magaslatára és kij iiili n^ki meg­illető helyét. S nincs senkinek joga abban kételkedni, hogy az utóbbi kép a helyes, hogy az Öreg Petrovits csakugyan szerette fiá', ha szigorú is volt hozzá. A mi a költő édesanyját illeti, tisztán megrajzolta alakját több versében. Egyszerű asszony volt, a ki még hallomásból sem is merte tán a tudás fájának azt a gyümöl­csét. a mely emberismeretben, műveltség­ben és skepe/.isbe.n kicsúcsosodik, de sze­relni tu toll ti,é y és igazi érzéssel, aztán tele volt a szive jámbor és ogyűgyii hittel, áldozatra kész odaadással. Mikor fia — mint az öreg Petrovits hitte és vallotta — önhi­bájából szenvedett és nélkülözőt», ö dák sirni tudott és imádkozni érte. De azért a dicsősége zenitjében álló költőt sem szerette jobban, mint a szegény földhöz ragadt köz­katonát avagy vándorszinészt. Neki minden­képpen csakis a fia volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom