Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 16-os doboz
IRODALMI SZEMLE. 399 felfogadott Póka István vadász orozva lőtte agyon.“ Bár semmi okunk sincs védeni a bécsi kormányt, sőt Zrínyi Miklósnak orgyilkos kéz által történt halálát is valószínűnek tarthatjuk, anélkül hogy ezt bebizonyítva látnok. Amiket Dervarics felhoz, idáig is ismeretesek valónak, még azon érv sem bizonyít, hogy a Nemzeti Muzeum régiségtárában van egy puska, melyre rá van vésve, hogy vele lövetett agyon Zrínyi Miklós. Tudjuk, az ily monda könnyen kifejlődik s ha majd száz év múlva rávéseti valaki a mondát, azért még nem lesz igaz történet. „Ha a hiteles történeti adatokat és bizonyítékokat higgadtan és történészi szigorú kritikával megbíráljuk,“ ki kell mondanunk, hogy Dervarics értekezése után sincs bebizonyítva, hogy Zrínyi Lipót király tudtával és beleegyezésével a bécsi kormány felfogadta orgyilkos kéz által lövetett volna agyon. Valószínű, lehetséges, de történetileg nem bizonyos. petöfi-e vagy arany ^ Irta török árpád, a Petőfi-ház indítványozója. Budapest, 1881. Ara 25 kr. Török Árpád kis röpiratokban szereti elméje termékeit közzé tenni, melyeknek a szerkesztés szokott legnagyobb hibájok lenni. Lévén bennök sokszor de omni scibili et de qui- busdum aliis szó, természetesen igen nehéz őket kerek formába önteni s mivel a szerző gonddal és szorgalommal gyűjthette össze az adatokat, valószínűleg sajnálja föl nem használni az összekeresett adatokat. Dolgozatainak tárgya sem rokonszenves, többnyire polémiával és pedig éles polémiával foglalkozik, mely bizton számíthat arra, hogy sok ember visszatetszésével találkozik. Ha jól fogtuk fel jelen polémiájának tartalmát, fő része arra vonatkozik, hogy Petőfit sokan póriasnak mondják, míg Aranynak még nagyobb póriasságokat is'elnéznek. Toldy s főleg Greguss Ágost kap ki a röpiratban. A polémia másik része azt régi vitát illeti, ki a magyarosabb költő Arany-e vagy Petőfi. A kik Aranyról írtak, majd minde- nik azzal állt elő, hogy ő a legmagyarosabb költő, ezzel minden jellemzésben találkozunk, sőt az egyik egyenesen ezt hozta fel annak okául, hogy Arany nem lett népszerű külföldön. Mi már egy párszor megtámadtuk e ferde következtetést s magából a nemzeti fogalmából mutattuk ki a tévedést. A nemzeti azon fő sajátságok összege, melyek egyik nemzetet a másiktól megkülönböztetik. E jellemvonások gondolkodásunk, érzésünk és mindennemű kifejezésünkben mutatkoznak. Megjegyzendő, hogy ezek igen fluctuansok, változásnak, átalakulásnak vetvék alá. Műveltségünk fejlődésével lassan nemzeti jellemünk is átalakul, ha pedig vérkeverődés is járul hozzá, a faji sajátságok még jobban eltűnnek, átváltoznak. Mivel ily változók e sajátságok, igen nehéz megmondani, mi tehát az az átlagos magyar. Azért nem is ereszkednek a nehéz kérdés bonczolásába, hanem egyszerűen azt kérdezik, vájjon nem azt a költőt kell-e legmagyarosabbnak tekintenünk, a ki legnépszerűbb, a ki harmincz év óta dalai- és más költeményeivel folyton elragad bennünket, a ki legtalálóbban tudja kifejezni az egész nemzet érzelmeit ? Erre pedig nem lehet más válasz, mint hogy Petőfi a legmagyarosabb költő. Ez nagyon igaz a lantos Petőfiről. Ha azonban az elbeszélő költőt tekintjük, az első pillanatra Aranyt mondjuk legmagyarosabbnak, mert nagy költőink közűi senki sem tudta oly híven rajzolni a magyar nép életét, mint ő. De már azután nincs Töröknek igaza, mikor a Nyelvőr álláspontjáról Aranynak magyartalanságokat vet szemére. Ez épen oly bohó tévedés, mint mikor Szarvas Gábor Petőfi magyartalanságait írta össze. Ezek csak oly újítások, melyeket bárkinek szabad tenni, csak oly eltérések a szokottól, a közönségestől, a lapostól, mi által a nyelven bár lassan, de örökké változtatunk, újítunk. E jogon alapszik az inversio, az irály újsága, a mi magyartalanság annyiban,
