Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 16-os doboz

■— Petőfi. (Irta: Barabás Ábel. Kiadta a Franklin-Társillat. Az ára fűzve négy korona.) A Petőfi-irodalom olyan gazdag, hogy újabb adatokkal már aligha bővülhet. így kezdi könyvét Barabás Ábel. És írni azt mondjuk, hogy igenis gyarapodhat még felderítésekkel. A gazdagsága meg ugyancsak összezsugorodik, ha átgondolunk például az óriási Heine-irodalmon. A Barabás könyve mindenképpen nagyon elkel, mert az olvasók megosztatlan sokaságának szól és nem egyedül a szakembereknek. A szerző elérte a czélját. Ahogy az eredetiséggel megcsinált eredeti és a gondolatok súlyával ható fejezeteken élvezetes iészrevétlenséggel végig haladunk, az elménkbe tisztán és elérhetetlenül belerajzolódik Petőfi lelki arczképe. A? ut, amelyen Barabás biztonsággal és érdektelen létezés nélkül jut el idáig, szintén elismerést érdemel. Nem hisz abban az üres szóbeszédben, hogy a szellem gigászai meteorszerü felvillanásokkal tünedeznek elő az irodalom nevű égbolt magasán, hanem kutatja és észre is veszi, hogy a mi Petőfink lángelméjének nagyszerűi teremtései miféle gyökérből erednek. Eszméket keres és megtalálja az elvitathatatlan alapgondolatot, hogy az a sok gyönyörű szép vers össze- sége mindazoknak a 'sajátos vonásoknak, amelyekből a magyarság szellemi állapotára ismerhetünk. A fejlődéstani mozzanatok taglalása közben Íródtak a könyv legjava részletei. Helyenként olyan kitételekkel találkozunk, amelveket férd e'ségü kért neim vagyunk hajlandók magunkévá tenni. Bosszuljuk azt is, hogy Barabás túlhajtott szigorúsággal következtet a költőre, ott, ahol helyzetdalokról van szó. De az eféle 'és másnemű kihúzások ellenére is a szerző érdeme felé billen a mérleg. Az erények nagy számában nem megvetendő az a meleg és lelkes szeretet sem, am el vlyeT _ Barabás a hálás, 'szép és kedves tárgy kidolgozásához fogott.