Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 16-os doboz
Utolsó eveiben feltűnést keltett politikai állásfoglalásával. A mióta a francia akadémia úgyszólván leghatalmasabb tényezőjévé lett a konzervatizmusnak, szemben a kormány, a szenátus és a képviselő kamara radikális viselkedésével, Francois Coppée úgyszólván élén haladt az akadémikus reakciónak. Természetes, hogy ellenségei tőkét kovácsoltak oly cselekedeteiből, a melyek egészen a költés és irodalom körén kívül esnek és habárait igyekeztek megtépdesni. Szerencsére a nagyközönséget nem sikerült félrevezetniük. Az egyre fogyó termékenységit költő egy- egy újabb verse mindig ünnepe volt az irodalomnak és az olvasóknak, gondolkodása megbiggadt bölcseségévol, formája klasszikus tisztaságával, a miszticizmus felé hajló rajongásával, mind bensőbbé és igazabbá tisztuló hitével. Coppée igaz barátja volt nemzetünknek is. Az 1885-iki országos kiállítás alkalmával itt járt köztünk, megismert és megszeretett bennünket és irántunk érzett ragaszkodásának őszinte és költői kifejezést is adott. Érdekes feleleveníteni ennek a magyarországi kirándulásnak történetét, a melyben Coppéenak oly kiváló szerep jutott. A Budapesti Tlirlap-hín Ábrányi Emil ódával fogadta a vendégeket és hatásos költeményét Coppéenek ajánlotta. A franciák közt, a kik 1885 augusztus 9-én, vasárnap érkeztek magyar földre, ott volt az agg Lesseps, a lángelméjü mérnök, Délibes és Massenet, a világbiril zeneszerzők, .Tules Ler- mina, Dreyfuss, Ulbaeh cs Coppée irók, Félicien Eops, a nagy festő, számos újságíró, tudós, orvos, összesen harmincötén. Az ünneplés minden neme közül, melylyel a franciákat elárasztották, a legelmésebb az volt, bogy a Nemzeti Színház előadta Coppée híres színmüvét, A hremonai hegedűs-1. Mdrlcus Emma sugárzó szépsége, Gabdnyi, Mihály fi és Horváth Zoltán művészete lelkes csodálatra bírta a költőt, a ki nem győzött eléggé hálálkodni tolmácsainak müve sikeréért. Augusztus 10-én a francia vendégek elzarándokoltak Petőfi szobrához és itt Coppée el- szavalta magyar költőtársához irt szárnyaló ' himnuszát. A fenséges költemény magyarul igy hangzik: