Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 16-os doboz
Petőfiért — Kormányunknak. — Budapest, ápril 22. * etőfi él! Megrázó hir. Hol vau az a magyar ember, a kinek szive, lelke e varázsütésre lángra ne lobbanjon ? Nem hiszszük, kiáltja mindenki. S mégis — róla beszélünk. Szeretnök elhinni, hogy ő él. És még sem adhatunk hitelt a hírnek. Pedig lelkünk azt súgja, hogy Petőfi élhet. Emlékszünk még, hogy az Audrássy-kormány alatt élénk sürgetések történtek az iránt, hogy — Petőfit meg kell nézetni az orosz ólombányákban. Semmit sem tettek. Nemzetünk elleni vétek. Albrecht herczeg „tiszteletére“ lakomát rendeztek Bécsben a mi „nagyjaink“, u. m. Szende Béla. Tisza László, Hoilán Ernő, Fehérváry Géza, Cserhalmy 8 többen. De a szegény költőről, a ki pedig többet tett hazánkért, mint tiz év óta fenálló kormányunk, mindenki elfeledkezik. * Tisza Kálmáutól vártok valamit, hogy tesz Petőfiért ? Ne ámítsátok magatokat. A ki a K o s- s u t h éltetőit bezáratta, az az ember nem tehet semmit — Petőfiért. ítéljetek a tényekből. Pedig tény az, hogy Petőfit senki se látta meghalni. — Csak azt bizonyítják „szemtanuk,“ hogy őt mikor látták utolszór Segesvárnál ? ! Vajon nem lehetÖ-e, hogy Petőfi csakugyan ó l ? * Mi a teendőnk? — Ostromolja a magyar nemzet tömegesen a kormányt, oly czélból, hogy nézesse meg, — él-e még Petőfi az orosz ólombányákban? A kormány pedig tegye meg kötelességét. Mert nem kell feledni, hogy Petőfi Sándor — Kossuth Lajos után — a magyar nemzet legnagyobb embere. Dr. Karcz.
