Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 16-os doboz

Kis idő múlva Petőfi, mint szokott, lóhalálában, bő kabátjával befordult és első dolga a csókája volt. Most is azt kereste. Mutatok a? asztalra, a kidőlt téntára, meg az ablaki'4, hogy a csókát kidobtam. Erre úgy megharagudott Petőfi, hogy azt sem mondotta: Isten áldjon! Amint bejött, úgy ki is ment.

Sokáig fájlaltam ezt az elválásunkat.

Amint 48-ban a mozgalmas napok beköszöni töttek, én is feljöttem Pestre és a Pilvax-kávéházba mentem, hol az ifjúság gyülekező helye volt. Sebestyén barátommal, (ki később a bírói karnak ma- gasrangu tagja lett), kivel útközben találkoztam, beléptem. Petőfi a billiárd-asztalra állított második asztalon állt, ahonnan beszédét ép mondotta. A mint az ajtón belépek s Petőfi megpillant, félbeszakítja beszédet, leugrik, felém rohan és e szavakkal :-— Szervusz Gyulám! — a nyakamba borul.

Eenséges csend állott be s igy örültünk viszontlátásunknak az első pillanatban, mire Petőfi visszapattan és folytatja beszédét.

Ezután még egy kedélyes estét töltöttünk együtt, mire én ismét haza utaztam, zsebemben Petőfi' „A hóhér kötele“ c. regénye egyik példányával, amelyet ugyané napon Petőfi' müvei árverése alkalmával egy pengő forintért megvettem.

Ez volt utolsó találkozásunk, — azóta neúl is láttam őt többé.

Puzdor Gyula, ki szép kort élt (szül. 1S28; jul. 12., meghalt 1902. uov. 22.), mindénkor büszkén és örömmel emlékezett meg Petőfiről. Sokszor és sokat mesélt feledhetetlen barátjáról s mint a család említett tagja mondja, sok egyebet is elmondott, de ő határozottan csak a csóka históriájára és a kapcsolatos Pilvax-kávéházi jelenetre emlékezik.

Helyette elevenítsék fel a Petőfire vonatkozó emlékeket mindazok, kik emlékeznek az elhunyt szentgyörgyi Puzdor Gyula emlékezéseire. Mert, amint a csóka históriája kharakterisztikus Petőfire nézve, úgy érdemes más apróságokat is megmenteni, mielőtt teljesen a feledés homályába vesznek; hiszen minden apróság kedves, a mi legnagyobb géniuszunkkal összefüggésben áll.