Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz
2600000 írttal több értékűt hozott be, mint a mennyit kivitt. Lássuk már most ezen szomorú arány ja* Tult-e később, 1868—1871-ik évig, évi átlagul behozott mag varország nyers terményekben 40945000 írt. iparmüanyagban 78798000 irt. gyári és kézi készítményekben 266523000 írt, azaz összesen 386266000 írt értéket, — kivitt pedig nyers terméket 348238000 írt., iparmüanyagot 20403000 irt, gyári és kézi készítményt. 71410000 írt, vagyis egyben 240050000 írt értéket, és így többet, behozott 45000000 írt értékkel Ezen adatokból tehát kétségtelen, hogy hasztalan van Magyarországnak 2000000 holddal több szántóföldje, 14 millió holddal több erdeje, s a természettől gazdagon megáldott folyói, egészséges levegője s kiaknázhattam kincseket rejtő hegyei és bányái mind eltörpülnek ezek Anglia óriási ipara mellett!!!! Sőt főfoglalkozásunk, az őstermelés illetve gazdászat, terén is határozott vereséget szenvedünk Angliával szemben, hiszen Anglia egy holdon majdnem annyi búzát termel, mint mi kettőn. Nincs-e tehát fényesen beigazolva, hogy nem a természet áldása teszi gazdaggá az államot. És mi az oka anglía e nagymérvű vagyono- sodásáuak ? Korántsem gazdag gyarmatainak jövedelme, de igenis az a főtényező, hogy ott 22 száztóli, még nálunk csak 4 száztólija foglalkozik a népességnek iparral. * * + Ezért, fordulok én hozzátok Orosháza iparosai. Igaz, hogy ti csak egy cseppje vagytok hazánk iparosai tengerének, de egy hadsereg is csak úgy várhatja joggal a diadalt, ha minden egyes tagja teljesíti kötelességét. Majd egy ezredéven át folytonosan harczolva tartottuk fel magunkat, most azonban szellemi téren kell megküzdenünk taazánk, nemzetünk fennmaradásáért. És e küzdelemben kétségtelenül az iparos osztályra vár a legnagyobb feladat. Kizárólag ő általuk érhető el azon czél, hogy a behozatal és kivitel közt helyre álljon a kedvező egyenleg. Ez azonban az egész országra kiható intézkedéseket igényel, még nekem czélom csupán községünk terén mozogni. Néhány év óta szép haladást tanúsítanak községünk iporosai. Jól esett látnunk társulataik keletkezését, részvéttel kísértük egyleti életük mozzanatait, s örömmel szemléltük legközelebbi jól sikerült, szép reményekre jogosító kiállításukat. De ha mindezeket látva örömünknek szi vesén engedünk nyilvánulást, szabad legyen másrészt némi megjegyzéseket koczkáztatnunk. Mielőtt azonban ezt tennénk, előre bocsájt- juk, hogy semmi egyéb, mint az ügybuzgalom és jó akarat vezérli toliunkat. Általános panaszként hallánk emliteni az. egyes társulatok gyengeségét — anyagilag — minélfogva képtelenek : nagyobb szabású vállalatokba, — minők az első általános ipartársulat alapnapra útnak is indítottak és, mint emlékszem, 1853. vagy 1854-ben csatába vittek a görög ellen (a törököt akarta mondani. Szerk.) hol két sebet kaptam, még pedig vágással a jobb kezem és fejem bal részére. A csata tartott mintegy öt hónapot. Orosz katonai szolgálatom alatt : a következő városokban feküdtünk, illetőleg elhelyezve voltunk, u. m. Belonó-, Szilié-, Szabón-, Btangovics-, Vádió-, Rováczban. 4. kérdés- Adja fel a kérdezett emlékezete , és tudomása szerint, hogy mintegy hányán voltak kinn Oroszországban Magyar- és Erdélyor- szágból és azok közül név és születéshely szerint, kiket tud megnevezni. Voltak-e azok közt művel- tebbb emberek és név szerint kik, végül nevezze j meg azokat is, kik tudomás szerint hazájukba visszatértek ? Ad. 4. Mi együttesen magyar és eédélyor- szagiak, mint értesültem Pélervárt 3775-ön voltunk magyarok, románok, szászok, izraeliták és még más nemzetbeliek is, Pétervárról több irányban szét lettünk osztva s ot helyit csak 482-én maradtunk. A Pétervartt maradottak közül haza indulásunkkor Pétervárról meg a következők ma radtak ott, de mint értesültem, azok is indulóban voltak hazafelé, még pedig Egy Petőfi nevezetű, kivel többször személyesen beszéltem, hozzávetőleg kora 60 év felé i*r, ki magát nős és gyermekesnek mondotta Ma gyarországon. Ezen úri ember nem volt beosztva a hadseregbe, hanem előbb az ólombányában mint munkás, később ugyanott mint felügyelő volt, kit azon minőségben ott is hagytam Ezeken kívül miveltebb emberek voltak még Tóth László a Kunságból, Virág Péter Kecskemétről, Kis István Szolnokmegyéből, Nagy Gábor Török-Szent-Mik- lósról, Balog István Szegedről, Kovács László Szebenből, Horváth Gábor Brassóból, Vízi Ferencz Koronkaról és Tóth Tándor Déváról. Jovábbá a népoaztályból a következőket ne- i ' szabályainak 1. § 3-ik pontjában jelezve vannak bocsájtkozm és alapszabályaikban foglalt egyéb czélok felé haladni. Továbbá panaszolják, hogy egyleti életük haladása daczára a nagyközönség I elismerése, rokonszenve és támogatásával nem dicsekedhetnek. Tekintve, hogy e panaszok uem alapuéikii- liek, némi orvoslásul indítványozzuk a következőket. : A) A társulás és egyesülés előnye a szétforgácsolt erők egyesítésében All. — Regi hasonlat, de mindég.igaz marad: „egy szál vesszőt könyft eltörni, de 20—30 együtt még a fokozott erőnek is ellent áll.“ Igaz ugyan, hogy iparosaink e korszerű eszmél megértve társulattá alakultak, de csak fél munkát végeztek, mert a helyett, hogy egy élet- , erős jól szervezett egyletet alkottak volna, meg- I oszoltak s igy keletkezett 4—5 társulat, mi álfái a kitűzött czélt legfeljebb megközelíteni sikerü- lend, mert még mindég kénytelenek érezni a megoszolt erők zsibbaszf.ó hatását, vagy alig leeudnek I képesek elviselni a kevesebb számú tagokra arány- lag jobban súlyosodé terhek viselését, Miből kifolyólag ezeunel indítványozzuk: egyesüljön községünk minden iparosa egy társulatba, s legyen ennek „Orosházi általáuos ipartársulat.“ a neve. Nem szolgálhat ennek akadályul egyik vagy másik társulatnak előnyösebb anyagi helyzete, sem némi apróbb személyes kérdések, ezeket egy I kevés szakértelem és ,|ó akarat könnyen elháríthatják, Másrészről azonbau megmórhetlenek előuyei. Egy közel ötszáz tagból álló társulat jót átgondolt gyakorlati alapszabályokkal még egy részről elvitathatlan tekintélyt keltene maga iráut, másrészről a győzelem biztos tudatával haladhatna ■ kitűzött czélja felé. Taláu fölösleges is javallanunk, hogy ezeu I egyesült, társulatnak a foglalkozások rokounemei- re való tekintettel, szakosztályokra kellene oszolni, s a fő választmány csupán a társulatot általában érdeklő ügyekben intézkednék. B) Alig képzelhető egylet, melynek az elkü- j lönző rendszer, egy vagy más tekintetben hátrányára ne válnék, miből következik, hogy ennek el! lenkezője csakis kaszuos [ehet. Ennélfogva nem tartjuk czélszerünek a tár- j súlat alapszabálya azon kitételét: „ A társulat tagja 1 e h t minden iparos, ki Orosházán vagy ezea járáshoz tartozó területen hasonló vagy különböző ipart, az ipartörrény kel- j lékeinek megfelelőiig s önállólag gyakorol“ — I mért legyen ez szüfcéégkép iparos ? miért nem j szabad egy orvosnak, földmivelő illetve birtokosnak, kereskedőnek, ügyvédnek, papnak 3at. belépni a társulatba ? Nem lehetuek-e a társulatnak olyan ügyei, melyek elintézóhez másnemű képzettség igónyel- tetik ? Nem válnék-e hasznára a társulatnak azon értók, mit ezen tagok évi dijak gyanánt fizetnének? Vagy ha már éppen annyira féltékenyek belkormányzatukra iparos polgártársaim! hát akkor módosítsák ezen részét az alapszabályoknak vezhetein meg: Kis Ferencz Erdély mezőségi- Horvát Gábor czigány szent-györgyi, Tóth Péter nagybányai, Pataki Sándor és Nagy Imre Magyar- országból, végre jTóth Sándor Aisó-Szováthról, ki mint beteg Olaszországban visszamaradt. A fentebb összes megnevezettek közül velem Kolozsvárig megérkeztek Kovács László szebeni, Vízi Ferencz koronkai és Bartha Miklós szitás-keresztúri, kit előbb emliteni elfelejtettem. A többi megnevezettek, Tóté Sándort kivéve, ki, mint mondám, Olaszországban visszamaradt, vélem Pé térvárról nem indultak ki, de hallomás szerint azok is elbocsátandók lettek és lesznek, ezt onnan is ; állítom, mert parancsolatba volt kiadva, hogy kik fegyver alatt voltak, a fegyverek beadására. A megnevezett kiilönlevők közül eljövetelemkor bányamunkán maradtak: Petőfi, (Gyanús, j hogy keresztneve a jegyzőkönyvből mindenütt ki van hagyva Szerk.), Kiss István Nagy Gábor, Tóth Sándor Déváról, Kis Ferencz, Pataky Sán dór és Nagy Imre. Fegyveres szolgálatban ma j radtak: Tóth László. Virág Péter Beteg István Horváth Gábor Brassóból. Horváth Gábor Czi- ! gány-Szent-Györgyről és Tóth Péter. Mindnyájan egyenkint külön orosz útlevéllel j lettünk ellátva, melyet én előmutatni azért nem ! tudok, mórt hazaérkeztem után Mócsra mentem j magam a csendőröknél jelenteni és ugyanott egy Nagy Ferecz nevezetű író emberrel kérvényt esi- I náltattam a belügyminisztériumhoz, hogy valami j szolgálatott nyerhessek és útlevelemet azon kér- j vényemhez csatoltam és postán fölküldöttem, melyről postavevényem van, de azt magamma ide el nem hoztam. 5. kérdés. Miféle nyelvet beszél ? ad. 5. Csak magyarul és oroszul, a román nyelvet tudtam, de elfelejtettem. Felolvasás után bezáratik és fölolvastatik. 3£anases Dániel, Komi# Lajos. néviró Kozma. sz. biró. 1 akként, hogy; a tagok felosztanak pártoló és rendes tagokra, rendes tag kizárólag iparos, pártok- azonban bárki is lehet, ha a meghatározón eu pártolási dijat fizeti* úgy, mint a tűzoltó-egylet- ! nél szokás. Ez által ha egyéb eredmény nem éretnék is el, de a pénztár okvetlenül gyarapodnék. Sőt szerintünk nem lenne felesleges helybeli vagy vidéki olyan egyéneket, kik az iparosság ügyében érdemeket szereztek tiszteletbeli tagság czimével megtisztelni. C) Az egyes iparczikkek eiőnvös értékesithe- tése a kézműipar fejlesztése, a vevőközonség megnyerése es a társulat jövedelmének gyarapítása vé: gett indítványozzuk: „Egy általános áru csarnokkal egybekötött bizományi j illetve tudakozódó intézetnek* a társulat által leendő felállítását. Erre nézve kivántatnék egy a község belsejében fekvő elegendő térés helyiség, hova minden egyleti tag eladásra készitett'muukáját beadná, ! melyet előbb szakértők megvizsgálnának s ha al- ' kai inasnak találnák, akkor sorszámot kapva a csarnokban elhelyeztetik, s az eladó által bemondott utolsó ár a főkönyvbe ugyanazon sorszám mellé bejegyeztetik. Enuek előnye a verőre nézve, hogy az előtte lévő küiönfaju és nemű készítményekből még egyrészt, nagyobb választéka lehet,' másrészről, az anyag és munka helyességéről. —- a bírálat folytán — és az ár komolyságáról teljesen biztos leköt, mi a közönségre nézve nem csekély nyugalom. A vevőközönség ezen előnye előidézi az eladó iparos hasznát, illetve áruezikkének értékesítését.. Előnye továbbá ezeu árucsarnoknak az iparosokra uézve, búgj munka-szünet alatt is, azaz midőu nincs reudelt munkájuk, arra lesznek ösztönözve, hogy valami keresett, czélszerü, ügyes és solid kézművet állítsanak ölő s küldjék a csarnok- I ha, minek ismét kettős a haszna, t. i. az időt értékesíti, s az ízlést és ügyességet fejleszti, miáltal viszont az ipar előre halad. Haszna továbbá ezen csarnoknak, hogy általa a szegény de egyébként ügyes iparosnak mód nyüjtatik renominéja megalapítására, ügyességének fokozása, s jövedelmének emelésére. Ugyanis a mindennapi tapasztalat igazolja, miszerint sok szegény sorsú, kiválóan ügyes iparos nem rendelkezvén annyi forgó tökével, hogy valamely látogatottabb helyen, jól berendezett csinos ; üzletet nvithason s ezáltal & vevőket magának , megnyerhesse, kénytelen elhúzódni valamely olcsó, tehát félreeső helyre, hol hasztalan fejtené ki Ízlésének és ügyességének tárházát,! nem találván pártolóra, lassan-lassan kiirt belőle minden ge: nialitást a megélhetés gondjaivali küzdelem. A társulat jövedelmének emelése czéljáboí hasznos leune ezen árucsarnokkaí egyesíteni a bizományi és tudakozódó intézetet, mely intézet egybekötve a cselédek elhelyezésével, annyira kívánatos és hézagpótló vállalat lenne községünkben, hogy tiszteséges jövedelmet biztositana a társulatnak. És véleményünk szerint valamely irni-ol- vasni jól tudó ügyes iparos képes lenue megfelelni ezen hivatások mindegyikének, kinek javadalmazása lehetne a lakáson kívül a jövedelem bizonyos hanyada. Azon remény kecsegtet bennünket, hogy a/, itt felsorolt indítványaink hasznára válnak iparosainknak, miért is az őszinte érdekeltség és ro- konszenv melegével ajánlom beható figyelmükbe, s ha majd a kívánt siker csak részben is mutatkozik. vigasztalni fog a tudat, hogy a nagyfontos- ságu ügy el »haladásához egy porszemmel én is já rultam P. GU. Felhívás. Prag József helybeli kereskedő ur által megkerestettünk az alábbi sorok közlése végett, melynek midőn lapunkban örömmel sietünk tért engedni, s az adakozók nevei közlése czéljából önálló rovatot a legszívesebben nyitunk; egyúttal felkérjük községünk és vidéke igen tisztelt hölgyeit ; hogy más városok példájaként, karolják fel e uemes eszmét, s azt támogatni illetve lelkes közreműködésük által előmozdítani kegyeskedjenek. —- sz. — „Tisztelt szerkesztő ur! Megvagyok győződve arról, miszerint Orosháza nemes közönsége is részvét és érdeklődéssel viseltetik török testvéreink iránt, kik kénytelenek élethalál harezot vívni, őket igazságtalanul megtámadó ellenükkel a muszkával. A harcz már dühöng, bőven szedi áldozatait, s az elhaltak özvegyei és árvái, s a sebesültek ezrei kiáltanak segítség és enyhülésért. Halljuk meg e kiáltást és siessünk segélyt nyújtani mi is úgy, miként a török nyújtott segélyt a magyarnak a veszedelem idején egykor, menhelyet adván és ápolván a hazából kibujdosni kényszerült véreinknek. A hazában szerte megindult az adakozás küzdő török testvéreink részére. Vegyünk mi is részt a nemes versenyben, adakozzunk tehetségünkhöz képest a mit adha
