Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Második évfolyam. 34-dik szállt. Orosháza június 17-én 1877. nii! j—i.nyiihiii mi ■ i ii • in jsmsaeBti iimwiwi i rw z&MsmmwMmmmmKmsmmmmm flL Előfizetési feltételek Q;osházdn házhezhtrdvt is vidékié postán : Egész évre . 4 frt Fél évre . 2 „ Negyed évre 1 m OROSHÁZA Hirdetési dijak: Hirdetésük ii legjutányo- sabban szamitatnak. A „nyilttér“-ben a há om hasáb is petitsor dija 16 kr Hivatalos hirdetések, a hi­vatalos láp árszabályának feléért kö/.ö tétnek $irdet sek telvét tnek a kiadóhiva­talban és Sille ár üzletében. (Közművelődési, ipar-kereskedelmi, társadalmi és hetilap. Szerkesztőség Orosházán: Nagy-utczán van, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Megjelenik hetenként vasárnap. IE gr 3T a 3 szám ára. ÍO ár r. Előfizetési felhívás az „OROSHÁZA" ju/in*—deexemberi folyamára. Midőn lapunk másfél évi létezése után a nagyérdemű közönség újabb pártolásáért ese­dezünk : azon tudat bátorít bennünket, hogy vállalatunknak sikerült a kitűzött őzéit némi­leg megközelíteni. A lapunk vezetésében legközelebb felme­rült változás, nem gyakorisad befolyást a lap lényegére nézve, sőt figyelembe vér hogy újabban sikerült tekintélyes írunka erőket megnyerni, teljes joggal biztosíthatjuk a t. kö­zönséget, hogy lapunk tartalmára nézve meg- felelend a méltányos várakozásnak. És hogy áldozat készségünknek annál vi­lágosabb tanujelét adjuk; ezennel ígérjük, mi­szerint az általunk kiadandó, szakértőileg szer­kesztett „orosházi naptár“ egv-egy példányá­val, minden julius—deczemberi előfizetőnknek ingyen kedveskedünk A lap alakja, kiállítása és ára azonban változatlanul csak az eddigi marad Julius — szeptemberre —■ / frt Julius — deezemberre — 2 frt. Az előfizetési pénzeket kérjük hozzánk mint kiadótulajdonosokhoz intézni Vidékről érkező előfizetések legczélszerüb- ben posta utalványnyal eszközölhetők. Böhm és Patczauer *z „Orosháza“ kiadói. Orosháza, 1877. jimius 17. Mi tette Angliát, Francziaországot oly nagy- gyá, hatalmassá? Több más tényező közül az ipar volt a leghatalmasabb emeltyű kétségtelenül. Ha gyári ös közmű-iparuk nem lenne a tu­dományos fejlettség azon színvonalán, képes vol­na-e Anglia gyártmányai és iparczikkeivel el­árasztani a világ minden piaczát ? s Francziaor- szág nem roskadt volna-e össze az ötezermillió hadi sarcz alatt? Egy államcsalád háztartásában az ipar a fő termelő erő. Ennek fejlődése maga után vonja a közműve­lődés elhaladását szabadsága az alkotmányos utón hozandó ezélszorü hitel kereskedelmi sat. törvények alkotását, s védelme.; a nemzeti had- ! erőnek oly karban tartását, hogy általa minden jogtalan megtámadástól óva legyen ! Még viszont az előhaladott művelt társada­lom igényei, a nemzeti védelem eszközei, s ennek paizsa alatt a külországokban érintkezés, bizto­sítják az ipar termékeinek értékesítését. Innen kifolyólag megdönthetien azon állítás, hogy egy állam jóléte, közvagvonosodása nem függ kizárólag a természet áldásaitól. A legvilágosabb példjt, ha Magyarországot Angliával egybehasonlitjuk.. Szabad legyen itt. ni mi száraz ugyan, de nem táaulságuélküli statisúkai adatok felsorolá- ! sába bocsájtkozni. j, A magyar állam területe 5857 [~J mérföld, angliáé 5763, magyaromig népességének száma 15417327, angliáé 31091910, a magyar állam ter­mőtalaja 51293291 .1600 f~| hold, angliáé 46186407. Magyar állam lakosai közül 329/„ foglalko­zik az őstermeléssel, 4*/0 az iparral, mig Angliá­ban 10°/,, foglalkozik az őstermeléssel és 22°/0 az iparral, — melyen Angliát csakis a szász ki­rályság múlja felül, hol 25°/„ az iparos. Magyarországban terem átlag 43 millió ha­za, 3250000 kát. holdon, tehát esik egy holdra 13 bécsi mérő. Kiadóhivatal: Böhm és Patzauer könyvnyomdája, hova ez elő­fizetési pénzek küldendők. Angliában 2696000 holdon terem 58 millió b. in. búza, és igy egy holdra esik 21b. in. Ezen a téren Európában a kis Vürtenberg az első, mert 400000 holdon termel 10 millió b. in. búzát, vagyis egy holdon 25 mérőt. Rozsot termelünk 23 millió b. mérőt, esik egy holdra 11 mérő, anglia termel 1372000 b\ mé­rőt, de esik egy holdra 24 b. mérő. Árpát termelünk 19500000 mérőt, esik egy holdra 14 m. anglia pedig termel 53500000 mérőt, holdjára esik 29 mérő. Zab terem nálunk 20500000 m., egy holdra esik 14 m.f anglia termel 103000000 mérőt, és pe­dig esik egy holdra 30 mérő. Burgonya terem nálunk 28287000 b. m., esik egy holdra 50 in., angliában terem 144000000 b. m., és egy holdra esik 121 b. m. És mindezen óriási termelések daczára Ang­lia 1862 —1872-iki években saját kivitelét leszá­mítva, hehozott átlag évenként búzát 156 millió frt értéket, tengerit 50 milliót, árpát—zabot 30 milliót, lisztet 42 milliót, gyapjút 204 milliót és bort 70 millió frt értékűt, vagyis összesen csak az itt elősorolt czikkekre kiadott évenként 556 mil­lió irtot, mi túl haladja hazánknak összes brut- tó kivitelét 216 millió forinttal, miért is elkép­zelhető, mily szédítő értéket visz ki anglia éven­ként gyári és kézi készítményekben, bogy daczára ezen óriási 556 millió f”t értékű nyerstermény és ipar műanyag tul-behozatalnak évi mérlegét nem zárja deficittel. Nem lesz még talán felesleges.megemlíte­nünk, minő arány van inagyarországnak behoza­tala és kivitele között. ■ Magyarország 1840 —1850 -ik évig, tiz évet véve fel, évi átlagként behozott nyerstermónyek- ben 5947000, iparműanyagben 6796000, gyári és kézi készítményekben 40356000, vagyis ösz- szeseu 53100000 ftr értéket, — kivitt ellenben: nyersterményben 29290000 frt, iparműanyagot 20200000 frt, gyári és kézi készítményt 1010000 frt, vagyis összesen 50500000 frt értéket, tehát M y ÁLLOMÁS Hogy annyi vig arezot látok Tehát orom is teremhet: Mégis én a boldogságot Csak hírből ismerem meg ! Hányat boldogít családja; Mennyi vigad mennyi kincsen, Sok örömét másba látja Miből nékem semmi sincsen . De a külső háborgásom El csititja szivem itt benn . . . Én fellelem boldogságom Nálam lévő szüléimben. Rí \t\ 1, __ \ ä I (j Sí 1j LÜ I I ja—1 '« ' / KI y {A m Y SZÍV. Ha minden el hagyott Mit úgy hinak öröm, S egy lényre olvadóit. Úgy megszokott köröm. De benne érteni Érző szivet lelek — Sorsom, te buteli Kibékülök veled. pYOPÁRHAL/VW. Gyopárhalmi ingó nádszáí — Hűnek rózsám csak is látszál; Hivém eltart majd holtig az — Imé pedig nem volt igaz, Mert mint a nád ingó-bingó — Te is úgy kis rózsa-bimbó — Egy más szemtül milyen szentül Elhajoltál a szivemtől. Efirdögh Lajos. „Petőfi. Sándor él“!! Néhány nap előtt ezen örömhír járta be ha­zánkat — a „M. P.“ után kelettől nyugotig Bizonyos Manases Dániel volt honvéd tért haza a napokban Szibériából, hol minden törvény és nemzetközi jog ellenén: 28 évig volt az orosz kormány által részint mint olombánya munkás, részint mint besorozott katona vissza tartva. Ez állitá határozottan hogy azon 275 7 ma­gyarországi fogoly között, kiket elhurczolt a musz­ka sereg 1849-ik évben, volt bizonyos Petőfi-nevii magyar, kivel ő, személyesen több ízben beszélt, s ki még most is ott maradt Szibériában. Ezen határozott állítás felkeltvén a hatóság figyelmét, haladéktalanul intézkedett Manases ki­hallgatása feiől; hogy alap nyujtassék kormányunk­nak, melyre támaszkodva viszsza követelhesse ha­zánknak lánglelkü költőnket és martyr-társait!! A kihallgatás- eredménye a „kelet“ szerint következő : Jegyzőkönyv. Felvétetett a „mócsi járás szolgabirósága“ által helytt, Magyar-Káiyánban, 1877. jun. 7-én. Tárgy: A szováthi Manases Dánielnek ki­hallgatása, ki állítása szerint közelebbről Muszkaor­szágból jött vissza. 1. kérdés. Általánosok. Ad 1. Nevem Manases Dani, 48 éves, nőtlen, ev. ref. vallásu, alsó-szováthi születésű és földtu­lajdonos. 2. kérdés. Adja fel kérdezett, hogy szülő községéből mikor és minő foglalatossággal távo­zott, mikor tért oda vissza és az eltávozás és visz- szatérés időközben, hol és minő foglalatosságban volt. Ad. 2. Fin eltávoztam Alsó-Szovátról 1849. évi május 24 én, még pedig akkor a honvédség­hez lett besorozásom folytán. Mint előbb mon­dám, be lettem sorozva a 67-ik honvédzászlóaljba őrnagy Tolnai László vezénylete alá. 14 napi gya­korlat után Kolozsvárról a zászlóalj kiindult Csík­szeredába, hová megérkezésünk után csata követ­kezve, ugyanott én a jobb lábczombomba lövést kapva visszavittek Csikszerdába a kórházba, hol 9 hétig feküdtem, mire bejöve a muszka tábor, úgy engem, mint ottan még találtatott mintegy 200 beteget muszka kiséret alatt átvezettek Bu karestbe és onnan tovább Pétervárrá, ■ hol 5 -évig ugyanott az ólombányában, mint munkás tartat­tam. (E tévedés a hely iránt gyanúsnak tetszik előttünk. Szcrk.) 5 év elteltével, mint több máso­kat is beosztottak a muszka hadseregbe, neveze­tesen a Badenczol 8. ezredbe, hol folytonos szol­gálatot tettem 1877. január 23-ig, miután a reá:kö­vetkező nap 24-én úgy én, mint több mások is 385 ft útiköltség és utlevélnyeréssel szabadon lettünk bocsájtva, miután még aznap hajóra szállva a je­ges tengerre Északamerikának, (?) honnan folytatva utunkat 3 hónapon keresztül megérkeztünk Velen- ezébe, hol partra szállottunk. Velenczéből gőzko­csin Bécsbe érkezve, 3 napig vesztegeltünk Sr—5 frt pénzkapás után tovább utaztunk le Kolozsvá­rig és igy folyó évi május hó 10.én haza érkez­tem szülőközségem A.-Szováthra. 3. kérdés Adja fel kérdezett tudomása és emlékezete szerint, hogy a muszka hadseregbe lett besorozása óta, mely városokban, esetleg had­járatokban volt ? Ha csatában volt, ki ellen és hol ? kapott-e sebet ? ad. 2. Besoroztatásom után mintegy 8—10

Next

/
Oldalképek
Tartalom