Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Úgy keltek egybe, ha jól emlékszem Aszódon, mint szegény legény, kinek becsületes mesterségénél egyebe sincs, s mint szegény leány, kinek becsülete és munkás két keze van. De már 1823. jan. 1-én nem voltak minden nélkül. Akkor árendás volt Pet- rovits Szabadszálláson, Kiskörösön és Félegyházán. Milyen olcsó volt akkor a világ s a becsületes szorgalom mily vagyoni előnyben részesülhetett, áll­jon itt tájékozásul az alábbi szerződés, melyet Pet­ro vits 1824. okt. 14. Félegyháza városával kötött. E szerződés igy szól: „Mi Félegyháza városa Ordinarius bírája és ta­nácsa adjuk emlékezetül akiknek illik, hogy az 1824. évi okt. 14-én itt helyben tartott közbenefieiumok liczitációja alkalmatosságával városunk mészárszék­beli jövedelmeit 1824—25—26—27 három egymás­után következendő esztendőkre szabadszállási lakos, azonban most kiskőrösi székárendás Petrovits Ist­vánnak 550 váltó forintokért árendába kiadtuk sat.“ Tehát 550 forintért bérelte a mészárszék jogot a vele járó ferenczszállási csárdával és tán 40 hold földdel együtt, hol ° vágó marhák legeltek. Már 1822-ben is árendátta Petrovits Félegyházán a „Hattyú“ korcsmát Grőizvein János és az ő kebel barátja "Wagner József társaságában, miből következik, hogy akkor még kezdő ember lévén, egymaga nem mert neki vágni a haszonbérletnek. Sándor születésekor Kiskőrösön laktak Petro- vitsék és sok vita után eldöntetett immár, hogy Sándor is Kis-Körösön született, habár ő magát kiskunságinak s jelesen egy versében félegyházi születésűnek vallja is. „Ez a város születésem helye“ — írja 1848-ban Félegyházán. Másféléves volt Sándor, mikor szülei Félegy­házára költöztek, hol apja kortársai szerint, igen jó vagyoni helyzetben éltek e városban, mely akkor még szinte csendes kis városka volt. Csak a névnap és disznótor szakitá félbe olykor-olykor a csendet. A „divat“ szót sem igen használták még akkor a közönséges emberek, hanem csak a „fölkapi“ szót. Fölkapi nóta volt akkor Félegyházán és az alföldön a „Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled : mikor lesz nyár“ ? Úgy is hő nyár emészti keblemet, Mióta rózsám birja szivemet.“ Es mikor Petrovits István, Gröizvin Janos, Wagner József, Habel József és Martinyi Fe- rencz egy kompániáiban összeültek névnapozni vagy disznótorozni, dalolták a fölkapi nótát is. így vésődött a 4—6 éves g vermek szivébe az a dal is, mely fónebbi versében a refraint képezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom