Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Petőfi ezt megtudva, mód nélkül megharagudott s többek közt azt mondta Franken- í burgnak : »Kossuth mindig dicsőségnek tart- I hatja, ha Petőfivel egy lapba írhat.*

Ismerve a nagy költő érzékeny és haragtartó természetét, bízvást feltehetjük, hogy ez az incidens, mely őt éppen Achilles-sarkán érintette s — aminek megtörténtében Frankenburg szavahihetőségére való tekintettel nincs okunk kételkedni, — nagyban közrejátszott Kossuth Lajos iránti érthetetlenül hideg magatartása előidézésében.

Petőfi különben — mint már említettem — vérbeli ellenzéki temperamentum volt s a legtulzóbb radikalizmust hirdette szóval és írásban. Ez volt a programmja, mint képviselő- jelöltnek is, bár nyílt levelében nem igen bocsátkozik elvei fejtegetésébe s inkább egyszerű népies modorban iparkodik a választók szivéhez férkőzni.

A választás közeledvén — junius 15 éré volt kitűzve — junius 11-én ismét választókerületébe utazik a költő és pedig feleségével együtt.

Szokatlan jelenség, hogy a jelöltek feleségeiket is magukkal viszik kortesútra. De Petőfi feleségét s férjének feleségén való imádatszerű csüggését ismerve, nem csodálkozhatunk ezen sem, sőt részemről egész nyugodtan meg merem kockáztatni azt a felfogásomat, hogy Pe- tőfiné mód feletti hiúságának s nagyravágyó természetének oroszlánrésze volt abban, hogy a költőből képviselőjelölt lett.

Petőfi neje társaságában késő este érkezett meg Kunszentmiklósra, hol kellemetlen hir fogadja. Bankos Károly megmondja neki, hogy ellenjelöltje támadt, valami Nagy Károly nevű ismeretlen egyéniség lépett fel ellene, ki nevét sem karddal, sem tollal nem irta be a históriába s akiről ma is csak annyit tudunk, hogy a szabadszállási református pap fia volt.

Petőfi elkedvetlenedett a hir hallatára. Kedvetlensége csak fokozódott, midőn barátaitól megtudta, hogy az ellentábor minő abszurd korteshazugságokkal dolgozik ellene. Hát bizony nem kevesebbet állítottak róla, mint azt, hogy el akarja adni az országot az orosznak s tót királyt óhajt. Sajnos bizonyítéka a nép tudatlanságának s politikai éretlenségének, hogy ilyen pyramidalis ostobasággal a hangulatot Petőfi ellen lehetett fordítani. Persze a hivatalos körök is Nagy Károly érdekében dolgoztak s minden