Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

tozzék, mert akkor késő lesz meggyőződnie, hogy nem megvetni való virág a gyöngyike sem. — Oh, maga tulipán! — Oh, maga hűtlen poéta! — Oh, be jó, hogy ezt nevetve mondja. — És be jó, hogy ez önt megnyugtatja. — Isten áldja meg! — Én is szivemből kívánom önnek . .Most szakadtunk el egymástól. * „1848-ban, a szabadság, a harcz, az eszmék lángoló évében, úgy november vége, vagy deczera- ber elején a debreczeni ref. nagy templom előtti tér azon bizonyos háromszál deszka járdáján lépdeltem, a mely nekünk akkor a corsót képviselte ........... M integy 35 lépésnyi távolban hirtelen felismertem Petőfit honvéd-főhadnagyi öltözetében. Midőn engem magyar főkötőmmel meglátott, komoran, köszönés nélkül haladt el mellettem. Ez különös — gondo­lám .... Visszanéztem utána; e pillanatban ő is hátrafordult — talán megbánta előbbi tettét, — mindketten elmosolyogtuk magunkat, hozzám jött, azt mondva: — Fiúm van; — s erre mit mondhattam volna mást, miut: — Férjem van! — Az isten áldja meg, édes Cornélia. — Isten legyen önnel! — válaszolám. „És midőn kiszakitá magát a legnagyobb földi boldogságból, egy szerető család ölelő karjai közül a legszentebb czélért: a hazáért küzdeni, mi­dőn eldobott a férfiéletet megjutalmazható, széppé tehető minden eszközt: hirt, dicsőséget, ünnepelte- tést, s csak a szenvedő, a boldogtalan hazát ölelte keblére, s midőn e magasztos küzdelemben elbukott, megsemmisült, — vájjon vele volt-e az isten? — Vele! “''fej „ ----- , ­a magyar nyelvet lesz hivatva terjeszteni. Orbán Balázs b. személyes kérdésben kér szót s kijelenti, hogy személyes tapasztalásból tudja, hogy a román kormány állami tanítókat nevez ki oly helyeken, hol a tanitók a román nyelvet nem értik. Tisza Kálmán miniszterelnök csak né­hány szót akar szólaui Kozma Parthen megjegy­zéseivel szemben. Kozma gyanúsításról szólt; de ha gyanúsításról van szó, nem-e inkább az vá­dolható azzal, a ki azt állítja e törvényjavaslat világos határozmáuyaival szemben, hogy azok megtartatni nem fognak, hanem ez csak az actió kezdetét jelenti s a ki azért támadja meg e tör­vényt, hogy az konfiskálja a felekezeti jogokat és vallástalanságra vezet. A népiskolának e törvény szerint kőtelező tantárgya lesz a magyar nyelv s még ezt is csak enyhe átmeneti intézkedésekhez köti. Nem kény- szerittetik rá a gyermek, hogy magyarul tanul­jon, hanem alkalom adatik neki, hogy az állam nyelvét saját érdekében megtanulja. Mindaz te­hát, a mit Parthen mondott, nem lesz e törvény következés« s az, ki ily dolgokat tud e törvény- javaslatból köve.keztetni, ne fogja másra, hogy gyanúsít., hanem maga mondja el a mea culpát. (Helyeslés.) A magyar törvényhozás tett ígéreteket a nemzetiségeknek s ezeket a legszélsőbb határokig teljesítette is. Hasztalan hivatkoznak a nemzeti­ségek Romániára, vagy Szerbiára. Szóló kötelezi magát, hogy megszerzi ezen államoknak az ott élő többi nemzetiségekre vonatkozó összes törvé­nyeit, s azokat, ha az itteni nemzetiségi képvi­selők óhajtják, behozatni javasolni fogja. Majd meg fogjuk — úgymond — látni, mit fognak ehhez a t. képviselő urak mondani. (Derültség.) A mi különösen Romániát illeti, nem lehet feladata egy szomszéd állam belügyéről szólani; de ha már mások által a párhuzam felvettetett, bátran mer hivatkozni arra, hogy Magyarország a szabadság és szabadelvüség tekintetében kiállja a versenyt Romániával, hol még a vallási egyen­jogúság tekintetében is a legvisszásabb állapotok forognak fenn. Csodálkozik azon, hogy Kozma Parthen a minden egyes megyei hivatalnál befolyt és elin­tézett ügydarabok számát kimntatni: a) Az alispáni igtatóba; 11542 ügydarab folyt be, melyek részint elnökileg, ré­szint (és pedig 896 db) közgyülésileg mind el- intéztettsk; b) a közigazgatási bizottsági igtatóba; 3123 darab érkezett, melyek ré­szint elnökileg, részint ülésileg mind eliutéz- tettek; c) az árvaszékhez érkezett; 18401 ügydarabokhoz az 1877. évbeli 1533 darabuyi hátralékot hozzászámítva, a múlt évben összesen 18944 darab volt elintézendő. Az 1877. évbeli hátralékból 1435, az 1878. évben beérkezettek­ből pedig 13451 darab, vagyis összesen 18934 darab elintéztetvén, hátralékul maradt 1877. év­ből 98 darab, 1878. évből 4950 darab, vagyis összesen 5048 ügy darab; d) az ügyészségnél és pedig a fő­ügyészük beérkezett 527 közigazgatási, és 1365 adóügyi, tehát összesen 1892 ügydarab közül összesen 110 darab maradt hátralékban, az alügyészhez érkezett 954 ügydarabokból 10 darab maradt hátralékban; e) a számvevőségnél 4337 darab folyt be s intéztetett el; 1877. évről 344 községi szá­madás volt megvizsgálandó, ehez hozzászámítva az 1878. évben beérkezett 1259 darab községi számadást és 220 költség előirányzatot, 1603 számadás és 220 költségvetés közül 1878. év végével 487 számadás maradt megvizsgálatlanul. Az 1877. évi 20. t. ez. rendelkezése követ­keztében ezen kívül a megyei árvaszéktöl a számvevőség 606 ügydarabot és 1726 darab gyámi és gondnoki számadást vett át elintézés végett, melyek közül 18 ügydarab és 51 száma­dás marad elintézés alatt. A járási tisztviselők 1878. évi munkássá­gáról van szerencsém a következőkben számot adni: a) a központi szolgabiróságnál befolyt 4958 darab közül 15 darab maradt elintézés alatt; b) az u j-a r a d i n á 1 befolyt 4349 darab, hátralék 2 darab j A napi halálozási átlag 39 2 volt összehasonlítva a születéseket a halálozá­sokkal, kitűnik, hogy Temesmegye lakossága, a ki- és bevándorlás tekintetbe vétele nélkül, 1878. évben 426 lélekkel csökkent. Az átalános halálozási arány szám kedvező foka mellett szomorú jelenség magyarázatát leli egyrészt a születési szám csökkenésében, másrészt a gyermek halálozás fokozódásában. 1877-ben született 15074 egyén, inig 1878-ban csak 13889, tehát 1187 - tel kevesebb. A gyermekhalálozási szám az 1877-ikéhez hasonlítva 1299-nyi emelkedést mutat. A gyer­mekhalálozás e fokozódást az egész éven át ural­kodott és a közégeszségügyi jelentés bővébhen kifejtett ragályos járványok idézték elő. Az elhalt 7 éves alóliak száma az összesen elhaltaknak 568%-át képezte. A gyermekhalálozást nem csekély mérték­ben fokozta azon szomorú tapasztalat, hogy az elhalt 8132 gyermek közül 4048 vagy majdnem 50"/ft-a nem részesült orvosi gyógykezelésben. Az 1876-ik egészségügyi törvény 19. 20. és 21. § ai a szülék és gondnokok kötelességévé teszi ugyan a 7 éves aluli beteg gyermekek gyógyke­zeltetését, és ennek elmulasztására büntetést is szab ki, azonban a törvény e sokat Ígérő és egyik legfontosabn intézkedése írott malaszt marad ott, hol egyrészt a falusi nép annyira elszegényedett, hogy alig van meg a mindennapi kenyere, más­részt a segítséget keresőnek orvos csak igen ne­hezen vagy épen nem áll rendelkezésére, mert a Temesmegyében működő 60 orvos, 38 helység­ben lakván, 188 község lakosainak közvetlenül orvosuk nincs. (Folyt, köv.) Napi hírek. Temesvár, május 6. — Rudolf trónörökös már megér­kezett Barczelonába. Útjáról a következőket je­lentik : A trónörökös április 30-án este érkezett Villafrancába. Milanóban rövid ideig tartózko­dott, a városban körutat tett, kísérői közt voltak Bombellei gróf, lu tudvalevőleg Miksa császár

Next

/
Oldalképek
Tartalom