Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz
nap múlva már elhagyta annak földjét; azután jött az aradi, temesvári csata, mig végre Görgey Arthur árulása és a világosi fegyverletétel s ezzel az önvédelmi harcz véget ért. A honvéd osztrák hadseregbe soroztatott be, a főtisztek elfogattak, azután elítéltettek, Kossuth s vele számosán külföldre menekültek. A családi tűzhelyeknél meg volt zavarva a rend, itt egy anya té- pelődik fia sorsa iránt, amott a hitves siratja elesett férjét, az apa fiát, a gyermekek atyjukat, sokan azt sem tudva, övéik élnek-e még ? tehát megindult a keresés, nyomozás, de csak titokban, mert az uralomra kerekedett osztrák hatóságok és közegeik minden legcsekélyebb mozzanatot arra használtak fel, hogy az amúgy is eléggé elkeserített magyar népet újabb bántalmakkal tetézze, de azért a bajtársak ok- kal-méddal mégis egymás keresésére indultak. Kinek nem tűnt volna fel már akkor az, hogy Petőfi Sándor a csaták dalnoka, a kit mindenki ismert, szeretett, soraikból hiányzik, kinek ne tűnt volna fel az, hogy Segesvárit látták utoljára s azóta sehol ? De a fáradalmak és ily események lezajlása után, midőn az oly sokat szenvedett emberek csak a nyugalom után láttak, csak kevesen voltak azok, kik a magyar nemzet nevezetesebb fiainak sorsát figyelemmel kisérték, s azok felkeresését eszközölték. E feladatok leginkább a családi és rokonkörökben nyertek megoldást. Petőfit illetőleg kezdetben ama meggyőződés jutott túlsúlyra, hogy a harcz zajában menekülnie sikerült. De mikor már nem napok, de hónapok múltak el, s hitvese már eddig is folyamatba tett tudakozódásai férje életben létéről vagy haláláról, mi bizonyosat sem tudhatott meg, magánutakon minden lehető módot felhasznált arra, hogy az ezerek kebelében táplált remény, a szeretett dalnok viszontláthatása érvényre jusson. Levelek menesztettek külföldön élő honfiakhoz, azon kérelemmel, hogy ha netalán egyike másika tudna valamit Petőfi Sándor sorsáról vagy hollétéről, azt Pesten Garay János Írónál időző nejével tudatnák. Ámde kedvező válasz nem jött sehonnan. Neje lassan-Iassan belenyugodni látszék férjének tragikus végzetébe, mit Lauka Gusztávhoz intézett következő soraiból, melyeket Szana Tamás az általa szerkesztett „Otthon“ czirnű folyóirat májusi füzetében közzétett, már világosan kivenni lehet:
