Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Kossuth Lajos 1848. évi julius 11-én másfél- órai szónoklattal indítványt tesz 200.000 ujoncz s 62 millió államköltség folyóvá tételére, a képviselőház in­dítványát elfogadja, az ujonczozás és toborzás megin­dul s Petőfi Sándor, ki alig egy év óta boldog csa­ládi életet ólt s épen ez időtájt az apai örömök osz­tályosává lett, oda hagyja csöndes családi tűzhelyét, beáll közkatonának, végig küzdi a szabadságharczot, Erdélyben Segesvárt 1849. évi julius 30-iki csatában örökre eltűnik. És sajátságos akkor, midőn Petőfi el­tűnik Segesvárt, az önvédelmi harcz koczkája is el volt döntve Erdélyben, egy-két hét, s azután Erdély- országban Bem apó, ki a királyhágón túli testvéror­szág ügyeit oly soká kezeli, magát fcntartani nem ké­pes s elvonul maga is. Az örökké nevezetes önvédelmi harcz másfélévi küzdelmeinek rajzolása e dolgozat keretein kívül es­vén, felvett tárgyunkhoz híven ott veszszük fel a fo­nalat, hol a dalnokot utoljára harczolni látjuk, s hogy az irók ellenmondásai aunál inkább szerabeötlőbb ké­pet nyújtsanak, adjuk itt háromféle vázlatban és kü- iön-külön Íróktól megírva a segesvári csata leírását, s azutáu levonjuk a következtetésekből azt, a mi tár­gyunkat, felvetett tételünket közelebbről érinti: vájjon elfogadhatjuk-e Segesvárt Petőfi sírhelyének s mily bizonyítékok szólanak e mellett. Az orosz beavatkozás, az aradi, temesvári utolsó csatározások, világosi fegyverletétel, a magyar nemzet fiait mély gyászba ejtették ! 1849. évi octóber 1-én Klapka az utolsó magyar várat Komáromot is átadni kényszerült az osztrákoknak s aztán octóber 6-án megkezdődött a kegyetlenkedés, Batthyány Lajos mi­niszterelnök volt az első s azután jöttek sorba a nemzet nagyjai, hogy a szabaáságharcz vértánuivá avattassanak fel. Gyászba borult özvegyek, elaggott szülők, gyer­mekek elsiratták a férjet, a fiút, szerető atyát, sokan azt sem tudva övéik élnek-e még ős merre? És ezek közzé tartozott Szendrey Julia is, a dalnok özvegye, Petőfi Sándornó, mert férjéről mi bi­zonyosat sem tudott. Segesvárnál látták utoljára s azóta sehol, A szereti hitves és anya megtudta azt is, hogy az elhullottak között, kiket Haydte ezredes Se­gesvárt több közös sírba temettetett férjére, ki sem ismert reá, bár a legtöbb valószínűség arra mutatott, hogy a csatát élve nem hagyhatta el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom