Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz
Lapok Petőfi Sándor napló- ^ jábóL*) Pest, márczius 17. 1848. Évek óta csaknem kirekesztőleges olvasmányom, reggeli és esteli imádságom, mindennapi kenyerem a frauczia forradalmak története, a világnak ez új evangyclioma, melyben az emberiség második megváltója, a szabadság hirdeti igéit. Minden szavát, minden betűjét szivembe véstem, és ott benn a holt hetük megelevenedtek, és az élethez jutottaknak szűk lett a hely, és tomboltak és őrjöngtek bennem! A tűzokádó hegy közepébe kellene toliamat mártanom, hogy napjaimat, hogy napjaim gyötrelmeit leírhassam ! így vártam a jövendőt, vártam azt a pillanatot, mellyben szabadsági eszméim és érzelmeim, szivemnek ezen elkárhozott lelkei, elhagyhatják a börtönt, kinszenvedésök helyét.... vártam e pillanatot; nemcsak reméltem, de bizton hittem, hogy el fog jöni. Tanúbizonyságaim erre a költemények, mellyeket több, mint egy év óta irtani. Nem okoskodás után, de azon prófétai ihletből — vagy ha úgy tetszik nevezzük, nevezzük állati ösztönnek — melly a költőben van, világosan láttam, hogy Európa naponként közeledik egy nagyszerű, erőszakos megráz*) Kivonat a fenti Ciin alatt 1848-ban Länderer és Heckenast-nál egy nagy nyolcadretii ivén ' megjelent nyomtatványból.
