Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

✓ El e Petőfi? Tisza Kálmán kormányelnök a képviselőház ülésén Helfy interpellatiójára válaszolva jelentet­te, hogy a Petőfi legendák tárgyában minden lé­pést megtett a valóság kiderítésére. Fájdalom, hogy a várható eredmény minden valószínűség szerint nekünk fog adni igazat, írja az „Ellenőr“ kik a különféle ide vonatkozó hírekkel szemben eleitől fogva skeptikus állást foglalunk el. Éppen ma nyilatkozik a „Pester Lloydsban az az egyet­len tanú, kinek tájékozásaira némileg építeni le­hetett volna. S pedig oly módon nyilatkozik, mely minden reményt eloszlat. Nyilatkozata, melyet le­vél alakjában ád közre, igy hangzik: „Szerkesztő ur! Petőfi napján (múlt vasár­nap) bejelentvén a Petőfi-társaság elnökének, hogy „Petőfit s „Szibériát“ illetőleg némi felvilágosítá­sokkal szolgálhatok. Értekezletre lettem tehát meg- hiva, mely a gy ülésterem mellékszobájában folyt le. Én francziául beszéltem s ezért úgy látszik fél reértettem. Arra vonatkozólag, a mit mondtam csak a következő tekintendő valónak, ellenben mindaz a mit a hírlapok közöltek, részint hiányos, részint elferdített. Én a következőket mondám: Én lengyel vagyok, és 1848—9-iki honvódtiszt a . lengyel légióból; résztvettem az 1863-iki lengyel fölkelésben, az ötödik összeütközésnél fogoly let­tem én a nekcsejuski ezüstbányákban 12 évi sú­lyos munkára ítéltettem. Öt évi gyötrelmes fára­dozás után valamennyi idegen, külföldi amnesz­tiát kapott és haza mehetett. Én Is ezekhez tar­toztam, mert gácsországi vagyok. Azt mondám továbbá, hogy én sem az odautazás, sem az otta­ni tartózkodás, sem pedig a visszautazás alkalmá­val mitsem hallottam Petőfiről. Petőfit látásból is­mertem 1848-ban, mielőtt Bemhez utazott volna. Petőfi neve már akkor világszerte ismeretes volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom