Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz

899. augusztus 2.

,nak s szorgalmasan látogatják a sör-csarno- kat. A sörért ám fizetni is kell. Inczédy Mi- ily és Nagy Mihály szolgáknak azonban nem dt pénzük, — de igen szomjúhoztak. Úgy ol- )tták hát el — pénz nélkül — Szöuljukat, hogy ;azdájuk pinezéjéből elemeitek vagy 20 üveg •őrt. Megitták, de meglakoltak tettükért, mert a opásra rájöttek s a szomjazó magyarokra a rendőrség tette rá kezét.

* A tartalékosok jelentkezése mozgósítás esetén. A honvédelmi miniszter legújabb rendeleté értelmében a nem tényleges állományú legénység mozgósítás esetén a tartózkodási hely községi elöljáróságánál elvileg nem tartozik jelentkezni, mint az eddig fennállott rendeletok kötelezővé tették. Csak azok, kik honvéd igazolványi okmány, vagy behivó-jegy birtokában nincsennek, s a kiknek bevonulása alkalmával a vasutat vagy gőzhajót kell igénybe venni, kötelesek bevonulásuk eiőtt az igazolójegyért a községi elöljárónál jelenteni, továbbá kötelesek mindazon bevonulok, kiknek gőzhajót kell használniok, a fölvételi hajóállomás községi elöljárójánál jelentkezni, a kitől a gőzhajóval ^való utazáshoz a szükséges utalványt kapják.

Eger 1858-ben.

— „Magyarország geographiai szótára“ czimű, Fényes Elek által 1851-ben kiadott műből. —

(Folytatás és vége.)

Van itt továbbá gazdagon dotált s egész uradalmat biró érseki papnövelde, nemzeti példány- és rajziskola, jó karban tartott polgári kórház, szegényintézet, az Eger vizo mellett két meleg fürdő, melynek vize hidegebb ugyan a budainál, de bőrnyavalyákban sikerrel használtatik; a fürdőkkel szomszédos, s az Eger vize által hasított szép érseki kort, melynek fele közsétatérül szolgál; cs. kir. sóház és postahivatalok. Végre Eger székhelye a gazdag egri érsekségnek és káptalannak.

E püspökséget leghihetőbben Szent István király alapította, s hajdan a többiek előtt némi elsőséggel birt s roppant jövedelme tekintetéből (Bombardi Top. mag. R. hung. I. 6. 93. 100.000 aranyra becsülte) tartozott a püspök a király negyedik fiát tulajdon költségén nevelni. Azonban 1804-ben e püspökség érsekségre emeltetett s megyéjéből még más két püspökség állíttatott, u. m. a kassai és szathmári s mindkettő jószágokat a régi egri püspöki alapítványból kapott; sőt az -egri káptalan és seminarium az újon felállított két káptalan és seminárium folsegéléséro részint tőkepénzt engedett át, részint készpénz fizetéssel tartozik. Jelenleg az egri érseki megye kiterjed Heves K. Szolnok, Szabolcs vármegyékre, a Jászságra és Nagy-Kunságra. Van benne 3 jövedel- mes apátság, 12 gazdag kanonokság, 5 fő, 17 al- espercsség, 185 plébánia, 9 szerzetesház. 1255-ben 36 kanonok volt az egri megyében, s e szám 12-re olvadt le jelenleg. Ezek választják a Bold. Szűz Máriáról nevezett egervári prépostot, ki 2 egész falut bir s egyszersmind kanonok szokott lenni. A nagyprépostnak külön falui nincsonok. Egernek */* az érsekség, Vs-át a káptalan bírja s girta még 1848. eiőtt minden teljes földesúri jogbal és dézsmával.

Egernek nagy régiségét leginkább bizonyítja az, hogy némelyek már a harmadik században püspöki városnak állítják s Timon szerint Piolo- maeus és Maginus földiróktól említett Candanum város nem egyéb volt Egernél. Egyébiránt Szent István király idejében nem volt itt többé püspök, hanem ő rendelt ide egyet; valamint a várost is több szép épületekkel felékesiíotte, a várban pedig szt. János tiszteletére káptalant állitván, egyszersmind nagy templomot építtetett. Szt. Istvánon kívül Szt. László és II. András is roppant jószágokat adott az egri püspöknek, mint ez kitetszik IV. Béla 1261-ben kiadott megerősítő pecsétes leveléből, melynek végén e sorok olvashatók : „Iíaque supra omnes Ecclesias cathedrates Regni Hungáriáé per tot donationes et libertates per S. Reges donates, et concessas sedebat ut Domina gentium in sede Majestatis suae, diade- mate pulchritudinis coronata.“ 1131-ben II. István előbb szerzetes ruhába öltözvén itt halt meg, de Váradon temettetett el. II. Cletus püspök a Seraph. Szt. Ferencz rendén levő szerzeteseket 1232- ben Egerben befogadja s a társaság innen terjedt el a hazában.

Ugyanezen püspök állította fel a bééli vagy apátfalvai apátságot. 1241. után a tatárok mind a várost, mind a várat felégették és folprédálták. Megjegyzést érdemel az, hogy a tatárpusztitás után a magyar királyoknak a püspökök kinevezésében gyakorlott patronatusi joguk változást szenvedő s ezentúl a káptalanok választották a püspököt egész Zsigmond királyig, ki a Constantiai gyűlésen régi jogát ismét visszanyerte. 1261. IV. Béla a várost újra felépítteti s kőfallal körűlvétotvén, beárkoltatja; Lambert püspök kérésére az elveHEVESVÁRMEGYEI HÍRLAP.

szett alapitó oklevél helyett újat adat ki, melyben a püspökség jószágait, dézsmáit megerősíti, hozzáadván egyszersmind azt, hogy ezentúl a király negyedik fiát az egri püspök maga költségén nevelje.

1424. Rozgonyi Péter püspöknek Zsigmond oly czélból ajándékozó a Solyrposi László mag- vaszakadtával reá szállott jószágokat, hogy ezekből a B. Szűz Mária tiszteletére nevezett kis-pré- postságot állítsa fel. a mint hogy ez máig is fennáll s a prépost Kis-Tállya és Novaj helységeket egészen bírja, a prépostot maga a káptalan választván.

1442. az Ulászlót segítő lengyel sereg Od- rovász Péter palatínus vezérsége alatt Lengyel- országba visszaigyekozvén Egerben megpihent, sőt a barátságos Rozgonyi Simon püspök által, kivált borral túl a mértéken is megvondégeltetett, melyet észrevevén Giskrának Tclefens vezére, nagy csendességgel Kassáról kiindult s éjjel Egert meglepvén, azt felprédálta s a lengyel és magyar katonákból sokat leöldösött, de másnap a sok zsákmány miatt lassan haladó cseh tábort a megbosszankodott magyarok és lengyelek utolérték, s egészen összetörvén magát Tolofenst is elfogták, s Egerbe vitték.

1460. és 1468. itt országgyűlés tartatik. 1490-ben Albert felperzseli Egert, mivel Bonfi- nius szerint ez időben a városnak sommi sánczai nem voltak, 1552. Ámhát és Ali budai basa egyesítvén erejüket, feltették magokban, hogy Egert beveszik; a minthogy e czélból 180 ezer omber- rel meg is szállották. Benn a várat oltalmazta a vitéz Dobó István 2523 főből álló katonasággal. Az ostrom szept. 10-én vette kezdetét s oly tűzzel, milyennel talán az előtt soha sem vívtak a törökök. De a magyarok is rettenthetlen bátorsággal védték magokat s 40 nap alatt 13 véres rohamokat kegyetlenül visszavervén, Ámhát, táborában esett szörnyű veszteségen anyira megrémült, hogy az ostromot okt. 13-án félbenhagyá. E bajnoki viadalban a magyar nők szinte jelesen viselték magokat, mert részint forró vízzel, részint fegyverrel pusztiták a törököket.

1563. Verancz Antal egri püspök egyezségre lépett I. Ferdinanddal, melynek következtében ez az egri és szarvaskői várat s a püspökség minden jószágait általvette, Verancznnk pedig helyette e thuróczi prépostságot adta, s ezenkívül évenkint 8000 frtot a zempléni harminczad által fizetendőt, oly móddal azonban, hogy Verancznnk az egri megyében mint lelki mint egyházi hatalma menmaradjon. Továbbá re,-"-1 heti, hogy az egri főkapitány mint Heves min*.*Rorsod megyék fő- ispánságát viselje, és ha a szokásban lett volna, hogy az említett két megye alispánjai a püspöki jövedelmekből kapják fizetésüket, tehát ezen túl is onnan elégíthessenek ki ; cgyszarsmint kötelességébe tétetett s várkapitánynak a kath. hitet minden képen oltalmazni s meg nem engedni, hogy az eretnek prédikálok vagy az egri völgybe, vagy a városba vagy a várba bemenjenek.

Altalvevén Egert s a püspöki jószágokat a király, legelső kapitánynak a vitéz Mágóczi Gáspárt, gyulai kapitányt nevezte ki. Ez azonban az egyezség értelme ellen mindjárt az első évben protestáns papot hozott be s ezeket mindenkóp hathatósan segítette, a minthogy ezekről Verancz Maximilián császárhoz decz. 27. küldött levelében keservesen panszkodik. Magok az egri buzgó kath. hívek s pásztorok is az vélvén, hogy ha a ke- helylyel való élést s a papoknak megházasod- hatását a római széktől kinyerhetnék, mind a magok felekezete hitében megerősödnék, mind az eltévelyedtek visszatérnének: nem szűntek meg kérelmeikkel a pápát sürgetni, inig végro IV Pius a lelkipásztorok házasodhatásának pontját hallgatással mellőzvén megengedto, hogy a hívek az Úrnak szent testét két szin alatt vehessék. Melynek következtében Egerben, Nagyszombatban, Győrbe a, Zágrábban és másütt már júniusban 1564-ben borral is kezdtek áldozni, s ez által sokan az újítók közül visszatértek.

1596. 3-ik Mohamet török császár szegedi állását elhagyván, szeptemberben 200 ezer emberrel Eger alá szállott, s már okt. 14-én feladás által elfoglalta, de az őrök hűtlenül lekonczoltat- tak vagy rablánczra füzettok. A magyar katonákat vezérlétté Nyári Pál, a németeket Thurn Jakab, a cseheket Terecsko; s mint Írják, a belgák voltak legelsők, kik a roppant török tábortól megrémülvén, a feladást sürgették.

Felső-Magyarország védbástyája ily gyalázatosán török kézre jutván, mind a püspök, mind a káptalan elszéledtek s ez utóbbik elébb Kassára vévé lakását, de a Bocskainktól ott sem maradhatván, Jászóra költözött 1614-ben, később pedig 1650-ben visszament Kassára. Végro 90 évi terhes járom után Buda már visszavétetvén csakugyan Eger is kicsikartatott a pogányok közéből. Ugyanis Karaffa, Doria Marchio által a várat szorosan bokerittetto 1687 ben, segítségül gr. Kotsáry István 2000 magyarral. Azonban a törökök Rustán basa vezérsége alatt magukat nyakasan védték s a várat csak akkor adták fel (1687 decz. 17), mikor már abenne semmi eleség

5

nem volt s a katonáknak éhség miatt kellett volna elveszni. — A szabad kiköltözést megnyerő törökök Váradra kisértettek, de belőlök mintegy 600-an Egerbe visszatérvén, megkoresztelkedtck; s igy legelső lakosai Egernek törökök voltak, kiknek maradékai mai napon is nem tagadják turbános őseiktől való származásukat.

A török igától megszabadulván, I. Leopold királyi várossá tette Egert s egészen uj pecsétet is adott neki, melyet használt is 1694-ig, a midőn F en esi egri püspök s a káptalan kérelmére I. Leopold visszavette mind a pecsétet mind a királyi városi szabadságlevelet; s Eger szinte 1694-ben a püspökkel és a káptalannal tett egyes- ségnél fogva elismerte ugyan ezeknek jogait, de maga részére is bizonyos kedvezéseket kötött ki. Fenesi 1699-ben Jászón meghalván az ékes nyelvű s nagy származású Telekessy István lett püspök, 1703. Bercsényi Egert kevés idei ostrom után elfoglalja, de a várat Zinzendorf megtartotta s csak 1704. tavasszal adá fel, miután segítséget sehonnan sem várhatott. Rákóczy Ferencz 1705 és 1706-ban Egerben gyakran és huzamos ideig tartózkodott. 1707-ben a eoníoederatusok által Szécsényben hozott végzés tartalmánál fogva a jezsuitáknak egész országból ki kelletvén takarodni ; Egerből is kiüzettok, 1710-ben nagy döghalál ; ugyanekkor Pálffy János visszaveszi a várat a Rákócziaktól, 1782 szeptember elején a sáskák lepték el a várost s annak környékét s mindent a mi zöldellett, megemésztettek. Továbbá II. József a pusztuló félben levő külső és belső várat a püspöknek eladta s az őrsereg belőle végkép kitakarodván, e sziklahegyro épült vár leromboltatott s maiglan romokban hever, 1804-ben a püspökség érsekségre emeltetett, imént már fentebb omlitottük.

mm ül IPAR ÉS KERESKEDELEM.

Rövid útmutatás

a csalogató vetések alkalmazására s a hesseni légy- ellen való védekezésre.

A hesseni légy (lecidomyia destructor) egy szunyogforma kis legyecske, mely úgy Európában, mint Amerikában a búzatermésben már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar^ny módon válik kártékonynyá, hogy ku- kaczai a fiatal buzaszárakat megrongálják és tönkre teszik; csekélyebb mértékben élősködnek a rozs és árpavetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi peteit Ősz elején, szeptember havában a vetések leveleire tojja. A peték kikelvén, a kis kukaczok a szár és a levélhüvely közé vándorolnak le és a levélhüvely tövében megtelepedve, a gyönge szár nedvét kiszívják. Az ily nagyobb mértékben megtámadott zsenge növénykék ennek folytán elsárgulnak, elfonnyadnak és kivesznek. — A hesseni légynek Őszszel (augusztus elejétől, október hó közepéig), hogy ha az időjárás meleg és kellőképen esős is, két, esetleg több ivadéka is lehet (hiszen egyik-másik ivadéka 14-7-16 nap alatt is érheti el teljes fejlődő ttségét.) És ebben a gyors és tömeges szaporodásában rejlik a veszedelem. Nem csoda ezután, hogy a szépen kikelt vetés 2—3 hét lefolyása után tökéletesen kipusztul. A hesseni légy ku- kaczai (teljesen kinőtt korukban 3 mm. hosz- szuak) a szárakban a levélhüvely védelme alatt telelnek át és ott hosszúkás idomú, barnás bábokba változnak, melyekből a 3 mm. hosszú, fekete legyecske április havában búvik elő. Alig hagyta cl a kis légy bábtakaróját, csakhamar párosodik s a nőstény aztán haladéktalanul megkezdi a peterakást. É czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket, a tavasziaknál pedig a gyökérleveleket választja ki és barnás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melyek szabadszemmel alig láthatók, a fiatal kukaczok már néhány nap múlva kikelnek és az illető levél tövéhez vándorolnak, odaérve megállapodnak s a levélhüvely védelme alatt töltik álczaállapotuk egész idejét. Hogyha meleg és esős a tavasz és akad kevésbbé fejlett búza, akkor a hesszeni légy tavaszszal is 2—3 nemzedéket ad; ezek azonban nem egyszerre rajzanak, hanem csoportonként úgy, a hogy az idő kedvez nekik. Egy része a hesszeni légy bábjából elhever egész nyáron át és nem kél ki; más része, a melyet esetleg harmat, eső ért és az idő is meleg, kikel és szaporít. Ez adja tehát magyarázatát annak, hogy a zöld tarló vagy pl. jégeső után az árva rozs is, nyár derekán, (julius végén, augusztus elején) is igen fertőzött lehet e rovartól.

A tavasszal megtámadott őszi vetéseknél tehát a hesseni légy alulról fölfelé, az első, vagy második bütyök fölött található; a tavasziaknál ellenben épen úgy, mint őszkor az őszi vetéseknél tapasztalhatjuk, közvetlenül a gyökér fölött van megtelepedve. Mig azonban őszszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve volt, mind kivesznek, addig az tavasszal nem esik meg, mert a kukaezoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt egészen elölni.