Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz

ez alatt a négy foglyot legelébb is a photograph elé állították és lefényképeztették. E fényképek egy példánya jutott az épen akkor Nagy-Bányán időző Teleki Sándornak is. (Nagy-Bánya Költőhöz egy órányira fekszik) A mint hazaért, az egész rablótörténetről nem szólt semmit; hanem az asztalnál előmutatja a hozott arczképet s kérdezi, hogy mit gondolnak, ki ez az alak ?

Hát egyszerre ráismertek mindannyian.

»Ez az az úr!«

»Ez az a lengyel gróf!«

»Ez az a bácsi.«

»Micsoda ur? lengyel gróf? bácsi?« kérdi Teleki elhüledezve.

Akkor mondják el aztán neki, hogy tegnap este hajtatott he ide ez az úr : azt mondta, hogy ő lengyel gróf, egy ősi ékszei’t akar kijátszani egy menekült család felsegélésére, s miután megtudta, hogy a háziúr nincs itthon, kézen fogta a legkisebb Teleki fiúcskát s azzal körülvezetteté magát a szobákban; megszemlélte a műremekeket; mondá, hogy azok iránt ő is nagy előszeretettel viseltetik, s miután mindent jól megvizsgált, megköszönte a szives fogadást, megitta a borát s eltávozott.

Ez a »lengyel bácsi« volt az egyik elfogott rabló; nem ugyan a rettenetes Farkas Béni maga; csak a jámbor Krokmanlik, ki szintén nagyszámú rablógyilkosságot követett ugyan el; de legalább elég udvarias volt azokat bevallani.

Ez az útjuk a költői kastélynak szólt volna, ha futtában meg nem csípi a Kakas a Farkast.