Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz

I 0 z e d 1 e r Márton szóltak röviden; Jókai megköszönve a i szives vendéglátást mondá, hogy e város vendégszeretetét s művészet iránti lelkesedését már régen ismerhhiszen már Petőfi azt irá egy levelében, hogy ha a csatamezőn nem, Nagybányán szeretnemeghalni. Jókai ígéretet tett, hogy ha most Felsőbányát nem látogathatja is meg, jövő évben fogja tenni. Ezután a vidék nevében Dengi János olvasott fel szép üdvözlő verset. Egy kis epizód is volt a felköszöntések közt. Egy tisztes székely szolgája a bányahivatalnak, a ki sok urfin felülemelkedett mivelődés dolgában, már régen olvasván Jókai munkáiból, ez előtt egy évvel elszánta magát, hogy felkö- szönti Jókait nevenapján, s leveléhez mellékelt szive szerint egy hatalmas — kürtőskalácsot is. Most a jó öreg kapott a jó alkalmon, s egyszerű székelyes beszéd modorában meginterpellálta, kapta-e köszöntő levelét ? A bizalmas őszinteség által meghatva, Jókai koczintott az öreggel, meg is csókolta két »orczáját« mint maga az öreg mondá fennen dicsekedve. Később a fiatalság táncz- ra kerekedett, s Jókai egy kapott borostyán koszorú leveleiből osztogatott emlékül a vendégek közt sétálva; egy fiatal leánykának e szavakkal nyujtá át : »Legyen oly boldog, mint én voltam e szép korban.« Sokáig volt jelen társalogva s a sikerült tűzijátékon gyönyörködve, s éjfélkor távozott és a város főkapitányánál aludt. 14-én korán Ujfalussy Miklóshoz utazott Remetemezőre, innen AngyalosraDomahidy főispánhoz, úgy Szatmárra s innen ma csütörtök este haza, utjának kedves emlékét hozva magával.