Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz
/ < Azok a munkálatok, melyeket még Schulcz végezett, 129,440 írtba kerültek, mig a Steindl alattiak 165,522 forintot tettek ki. 1874 végén Steindl lemondván, addigi művezetője, Piaszek vállalkozott a mű folytatására, mely eddig összesen 361.962 írtba került. Nagy összeg, de megérdemli a nagyszerű műemlék főn- tartása, melyhez hasonló nincs több a két magyar hazában. Büszkén dobban föl a magyar ember szive az ősi vár láttára s eszébe jutnak Petőfi gyönyörű versei, melyeket életének utolsó évében kevéssel halála előtt irt e várfalakon: Fogadjatok be, ti dicső falak ! Fogadj magadba, hires ősi vár ! Légy üdvözölve ! Hol a hős lakott, A költő ottan lelkesedve jár. Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi! Mily lelkesülés éget engemet! Szivemnek hangos dobbanásai, Beszéljetek ti ajkaim helyett. Itten lakott, tán olykor épen itt Gondolkodék e bástya tetején, Innen tekintett a jövőbe ő, A honnan most a múltba nézek én. Itt pihené ki fáradalmait, Midőn elzugtak a kemény csaták, Melyek Konstantinápoly tornyain A büszke félholdat megingaták. Jó pihenő hely, csendes, szép magány Mélyen lehajló völgynek zöld ölén ; Itt lenn a vár ; nem éri a vihar Még a zászlót sem tornya tetején. El van rejtőzve a világ elől E szent magány ; beléje más nem lát, Csak messziről fehér fejével a Hegyek nagyanyja, a vén Betyezát.
