Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz

— Egy kép története. Petőfi költeményei, mint sokan tudják, talán még ez év folytán njabb illusztrált kiadásban fognak megjelenni az Athenaeumnál. Az előbbi kiadás képei közül azok, melyek ellen alapos kifogást tett a kritika, ki fognak maradni; e helyett azonban számos uj költeményhez jelen meg illustratio, melyeket a legjelesebb magyar művészek készítenek s melyek metszésével a külföld nevezetesebb míiintézetei bízattak meg, minthogy nálunk, fájdalom, ilyenek nem találhatók. Hogy a kiállítás a müizlés legkényesebb igényeinek is megfelelhessen, az Athenaeum se költséget se fáradságot nem kiméit s egyetlen kép fába- metszéseért 150 forintot fizetett, a mi nálunk hallatlan eset. A már részben kész képek egyikének érdekes története van A rajzot Zichy Mihály készité a »Király és hóhér« czimii költeményhez. Világhírű hazánkfia geniális képzeletének és rendkívüli alakitó erejének egy ritka szép példánya ez. Székében ül a király leroskadva, fején a korona félrebillent, rémült tekintetet vet a földből előtte fölemelkedő vázra, mely csontkezével a király felé nyújtja vigyorgó koponyáját. A hóhér félig hosszú pallosára támaszkodva hajlik a a király fölé. Ez a kéj) maga; — de fölötte szerte, ömlő aureolában láthatók a népek szabadságharczainak legismertebb alakjai: Kossuth, Garibaldi, Mazzini, Danton, Robespierre stb. A kiknek a művész e képet megmutatta, el voltak ragadtatva a concepció erejétől, de — megjegyezték, hogy a kép felső része, a szabadsághősök csoportja, mint Petőfi ezen költeményéhez nem tartozó, el volna hagyandó. A kép úgy is remek maradna és hatásos s nagyobb lenne benne a művészi egység.« Jól van, monda Zichy, ha Hugo Victor is azt fogja mondani, amit önök, akkor ezt a részt elhagyom.« Zichy aztán csakugyan megmutatta a köpet Hugo Victornak. »Mit ? elhagyni? ezt ? — kiáltott fel az ősz költő — mit gondol ön uram ! Hiszen ez a nagyszerű ellentét a tizedik hatványra emeli a kép hatását s a művészi egységnek mit sem árt. Bűn lenne ezt tenni.« — Zichy aztán legközelebbi ittlétekor elmondta e párbeszédet barátainak s azok aztán nem is ellenkeztek többé, hogy a kép úgy jelenjék meg, amint azt a művész eredetileg megteremté most már úgy is fog megjelenni.