Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz

Petőfi szftietéshelyéröl.

Temesvár, jan. 6.

A régi kor, ha vizsgálat alá vétetik, váljon nagy embereit méltólag tisztelte-e, összehasonlítva jelenkorunk sokszor szeszélyes kitüntetéseivel, semmiként pirulásra nem leend kényszerítve. Tudósai, bölcsei sokszor a méregpohárban részesítettek, de még többször a népnek olyan oraculumai voltak, hogy a királyokhoz és félistenekhez legközelebb álltak. Azon hely iránt, melyen valamely nagy emberük született, mindig különös érdekkel viseltettek, sőt tudjuk, menynyire vitatkozott hét görög város azon dicsőség fölött, hogy Homeros melyikben közülök látott először napvilágot. Sokan ismerik az erről szóló régi verset:

Smyrna,Rhodos, Colophon, Salamis, Chios, Argos, Athenae Orbis de Patria, certat Homere tua Ezen példa nem áll magányosan, mert a középkorban Cervantes hasonló vitára adott alkalmat. Madrid szintúgy mint Alcala de Henares, Sevilla, Lucena, Toledo, Esquivias, Alcazar de San Juan és Con- suegra városok büszkeséget láttak abban, hogy Cervantes születéshelyének tartassanak. A hol egyenetlenségről, viszályról, nézetkülönbségről van szó, ott a magyarnak nem lehet hibázni, ki az ily eseményekben gazdag életet élt. Petőfi születéshelye iránt ugyancsak szerteágaznak nálunk a vélemények. Még alig vagyunk képesek bizonyossággal azt állítani, hol és mi körülmények közt találta meg nagy költőnk a halálnak azon nemét, melyet költeményeiben nem egy ízben óhajtott, és máris mi, a költőnek kortársai azon kérdésre, hogy Petőfi Sándor hol született, majd Duna-Vecsével, majd Szabadszállással,Knn-sz.-Miklóssal, Félegyházzal vagy Kis-Kőrössel hallunk felelni. Ezen utóbbi állítás csak az utóbbi napokban merült föl (a folyó évi Vasárnapi Újság első számában) és