Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

vissza Debrecen. Jött a Feleky társulat s velük Emilia nővérem s gyűlésen működtünk. Május : hoz­zám jött Láng Lajos igazgató s mert a nagykállói gyűlésekre nekem volt szini engedélyem, te« hát igazgatótársak lettünk. Előbb vendégsze­repeltem nála Ungvári. Pünkösdi ünnepek Mun­kácson. A néni és bácsi engesztelődtek pályám miatt. Junius: Nagy-Kálló. Kállay Gyula megkért. Lángéktól megválók. Feleky értem jön s viszen vissza Debrecenbe. Utunk Nyíregyházán át, Láng Emilia beteg lesz s minden hirdetés vagy kijelentés nélkül eljátszom egy fél szerepet. Nagy zaj, zugás, játék után zene. Julius: most már elégedett vagyok. Felekyéknél lakom. Kedves, családias élet, együtt­érzés, szép előadások. Petőfi megkér ... Október: jött Gyulav Ferenc s mentünk a ko­lozsvári országgyűlésre. Teljes siker. Roppant jöve­delmek, az igazgatók fixumot akarnak adni, én nem egyezem bele, mert nem akarom, hogy tagtársaim a kivívott siker anyagi eredményét ne élvezzék. Sok öröm, sok dicsőség. Gróf Lázár Kálmán és gróf Bánffy Miklós megkértek. Itt megszűnnek a jegyzetek, melyeket kéré­semre, unszolásomra a Margitszigeten kezdett meg s a melyeknek alapján — úgy volt, — részletesen tollba mondta volna csodásán átélt életét . .. Be­csukták a margitligeti szanatóriumba. Nem adtak ott tollat a kezébe. Aztán nem folytatta. Nem értünk soha nyugo­dalmas napokat. Mire bekövetkeztek volna, elmene­kült a kiskunsági temető végtelen csöndjébe ,,, * Mikor Abbáziában voltunk, levelet kapott egy bájos poéta-leánytól. Válaszolt rá : í, .. be rosszkor emlegették is most azt a Petőfit. Mert rosszul esik ám nekem, ha eszembe jut, hogy egyszer ez a félisten is úgy cselekedett, mint a pótérettségis gimnazisták. Eljegyzett dacból, bosszúból. Nem érz'k ennek szégyenletes voltát ? Nem dicsőség ez se nekem, se neki. Hagyják ki az életemből. ..» Ez azért jut eszembe, mert Petőfi neve is előfordul a jegyzetekben a «szerelmesek* között... « i_is a «szerelmesek listája*. Vagy két éve ren­dezkedve, selejteztük a nagy fekete kaszniból és az ezeríiókos Íróasztalból a leveleket. Elsárgulf, régi papírlapok . . . Kétharmada bizony Ámor postája volt. Minden rangú, rendű ember vágyakozó, kö­nyörgő sora. Még — uram fia — bíbort viselő fő­papok is epekedtek. Egybe volt kötve a levelök an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom