Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

A második fölvonásban már otthon vannak Muránybnn. De Mária itt sem boldog, mert a vár ormán még mindig a császár zászlója leng és nem Rákóczié, a magyar szabadság bajnokáé. Wesselényi nem az osztráké már, de még nem is a magyaré. Még mindig hii a császárhoz, a ki iránt hálát érez azért, hogy gyermekkorában az árvának pártját fogta. Mária érzi, tudja, hogy az osztrák zászló akként került először Murány tornyára, hogy ő nagy, szerelmében hűtlen lett Rákóczihoz és a magyarság ügyéhez. Szerelmével akarja most vétkét jóvátenni és igyekszik Wesselényit áttériteni, de az újra al hálára és hűségre hivatkozik. Nem hagyhatja el ép­pen most, a török háború közepén. Ekkor jön Nádasdy és hirül adja, hogy a háborúnak már vége, megkötött ték a békét oly föltételekkel, a melyek annál megií alázóbbak, mert Magyarországot és nádorát, Wesse­lényit, meg sem kérdezték. Erre már Wesselényiben is föllobban az eddig elfojtott indulat. A béke ilye­tén megkötését Lipót részéről hitszegéinek tekinti s a nádor nUllőzéséböl azt látja, hogy a király nem tartja tiszteletben Magyarország alkotmányát, noha erre esküje kötelezné. Nádasdy jelzi, hogy a jogos felháborodás országszerte izzásba hozta a sziveket és összeesküvés készül az ősi alkotmányt lábbal tipró önkény ellen. Wesselényi kijelenti, hogy az összeesküvéshez csatlakozik és tanácskozásra Mu­rány várába hívja össze a beavatott urakat, a hol azók meg is jelennek és elhatározzák, hogy a nádor vezetése alatt kivívják Magyarosáé fiieeetlenségét. Wesselényi szervezi az összeesküvést, de csak fél szívvel, mert a király személye iránt való ra­gaszkodást még mindig nem sikerült belőle teljesen kiirtani. Az összeesküvő főurak pedig, ősi magyar szokás szerint, nem tudnak egy értelemre jutni, eivódnak, versengenek egymás között. Wesselényi, mikor azt is megtudja, hogy a békét tulajdonképpen a beteg császár megkerülésével Lobkowitz kötötte meg, még jobban meginog és kinos tépelődés után arra a meggyőződésre jut, hogy nem haladhat to­vább az összeesküvőkkel, sőt a tervet meg kell aka­dályoznia. Az a föltevése, hogy a mozgalomról a bécsi udvarnak eleddig nincs tudomása, és egyhamar nem is lehet, holott álnok titkárja, Nagy, ki bűnös szerelemmel ostromolja egyre Máriát, meg nem hall- gattatása esetén kész elárulni urát Lobkowitznak. Wesselényi megmondja nejének, hogy az összeeskü­véstől visszalép és Rákóczihoz indul, hogy őt és a többi összeesküvőt is lebeszélje. Elutazása után Nagy szerelmet vall Máriának azzal, hogy vagy meghallgatja őt a szép asszony, vagy ő mindent el­

Next

/
Oldalképek
Tartalom