Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

Neugebauer László, a kiváló Petőfi-forditó írja nekünk a minap elhunyt Ibsenről a következő visszaemlékezést :

A mikor évekkel ezelőtt Ibsen Budapesten járt, egy egész délutánt töltöttem a társaságában. Ismerte a nevemet Petőfi-forditásóm révén, a melyet én meg- küldöttem neki annakidején. Főként Petőfiről és a szép magyar nőkről beszélgettünk. A Városligetből kocsin jöttünk be a városba s Ibsen óhajtására Petőfi szobrához hajtattunk. A szobortól még körülbelül háromszáz lépésnyire voltunk, a mikor Ibsen hirtelen megállittatta a kocsit. ^

— Még nem vagyunk a szobornál — figyelmeztettem.

— Tudom, de csak szálljunk le '•— felelte.

Ibsen levette kalapját és komolyan, lassú lépéssel ment a.szobor elé. Ott megállt. Ezüstös fürtjeit a szél lengette. Egy szót sem szólt s nem is kérdezett semmit. Hosszan elmélázva tekintett föl Petőfi ércalakjára. Azután éppen ilyen némán ismét kocsijához ment. Világos volt előttem: Ibsen nem akart a nagy költő szobrához kocsizörgéssel közeledni, mint egy kiváncsi turista, — hanem hajadon fővel, megihletve járult hozzá, mint a zarándok... Ennél meghatóbb költeménye aligha van az Észak máguszánalc!