Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

Ki tnű róla?

<— Tizennegyedik közlemény. —

Petőfi Pápán.

IV.

Sárközy Miklós utóbb Kaposvárott telepedett le, mint ügyvéd, s azután is számtalanszor megemlékezett Petőfiről, az öltözködéséről; valamint arról, hogy egy alkalommal szép összegű pénzzel is segélyezni akarta, de Petőfi haraggal utasította vissza az ajánlatot, mondván:

— Petrovics tud szegény lenni, de soha nem kér, s érdem, szolgálat nélkül pénzt el nem fogad.

Egyik nyári estén Sárközy együtt vacsorázott családjával s éppen jó szerdahelyi borából kvater- kézott, mikor egyet nagyot dörrenik és a villám beüt az ebédlőjébe, az asztalról lesöpri az ezüst neműt, aztán eltűnik a földben, nem csinálva semmi nagyobb veszedelmet.

Amint ezt meghallottam, azonnal hozzá siettem.

Sárközy már ekkor magához tért és igy szólt hozzám:

— Te Pista', ez a villám olyan szelíd volt, hogy tán nem is az égből jött, hanem Petőfi lelke volt Segesvárról'. . .

Ennyire szerette Sárközy Petőfit. Társaságokban drága hegedűjén csak azokat a dalokat sírta el, melyok a nagy iró költeményeire voltak csinálva.

Egy szép őszi nap délutánján Petrovics kért bennünket, hogy menjünk ki a szabadba. Szombat volt, iskolai szünet. Együtt mentünk Petrovicscsal én, Petries, Csenne István (utóbb bálványosi pap) és Pa.p Gábor, (a collegium egyik első eminense, kit már diák korában felvettek a Huszár gyerekek mellé nevelőnek Becsbe; hóimét szellemes leveleket irt az ,,Életképek,, és több fővárosi lapba. Később a theoló- giát végezvén, arácsi, majd litéri lelkész lett, ebből a szegény eklézsiából pedig bevonult Komáromba püspöknek). Velünk volt még Nagy Sándor, lvazay Lajos is.

Az úgynevezett Snampfel bolt előtt a piacon megvettük a sült gesztenyét. Petrovics megviselt köpönyegének zsebébe öntette, de bizony jó rész9 kipotyogott e rossz zsebből. A piacról az Esterházy gróf kastélya mellett haladva, Petrovics kívánsága szerint kimentünk a park közelében levő kálváriához, hol a hulló hars- és gesztenyefa lombokra melegen sütött az őszi nap.