Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz
» A betegséggel szomszéd a halál« című költemény a költő kéziratának 108-dik lapján van kihúzva s az 1847-iki költemények között a 49-dik. Irta Szatmáron, hovál847jul. 13-án este érkezett meg s a Szatmáron ez alkalommal irt költeményei közűi az 5-dik. Közvetlenül előtte a »Jó ideje lement a nap.. .« című áll s utána »Az elhagyott zászló«. A könyv tartalma teljesen világos. Julia beteg volt, de mulékonyan, s a fellobbanó kedélyű költő, kinek épen ez időben ezer egyéb oka is volt a lelki felindulásokra, e költeményben fejezte ki a Julia betegsége miatti kétségbeesését. A költeményt, összevetve a körülményeket, jul. 24-dike tájt irta, melyet még csak bárom költemény követ az » Augusztus 5-én« címűig, melyben már eljegyzéséről szól (83-dik). Miért buzta ki utóbb a teljesen letisztázott s lapszámozott kötetből, mely minden tekintetben nyomda alá volt már elkészítve, nem tudható; valamint érdekel az is, hogy egyetlen levelében sem említi Julia e betegségét s utóbbi költeményeiben sem tesz rá vonatkozást. Javítások: 2- dik szak 1-ső sora eredetileg igy: íItt hagynál engem? itt hagynál? és mért?« 3- dik szak 1-ső sora eredetileg igy: »Ne halj meg, oh ne halj meg, kedvesem!« »Szép levél« cimű költeménye a költőnek kézirata 127-ik lapján van kihúzva s 1847-ből a 95-ik költeménye, (150 költemény közt, a mennyit t. i. 1847-ben irt). Áll az »0. B. kisasszonyhoz«, cimű költemény után. A költemény tartalma magamagát eléggé megmagyarázza. Júlia bántó levelet irt, melyre a költő fájdalma hevesen tört ki s ezt fejezi ki a költemény. Petőfi ekkor már Szatmáron volt, hová, mint úti leveleiből (XIV) tudjuk, jul. 13-án este érkezett meg s minthogy az esküvőig, szept. 8-ig, nem volt szabád Júliát meglátogatnia, bő levelezést folytattak. Petőfi ez idő alatt számos költeményt irt s a »Szép levél« a Szatmáron irt költemények közül a 21-dik. Természetesen ily adatokra csak a költő kéziratának tanulmányozása vezet rá; mert a kézenforgó kiadások megfoghatatlan bölcseségből a legbolondabb sorrendben adják a költő költeményeit, a mi pedig épen Petőfi költeményeinél rendkívüli hiba, kinek költeményei nyomon kisérik életét. Ekközben aug. 5-én megtörtént a jegyváltás (1. »Augusztus 5-én« cimű költeményétx) s általában a tilalom dacára ki-kirándult máskor is Erdődre, mint Aranynak aug. 17-ről Írja: »Ipám annyira nem szeret, hogy formaliter megtiltotta a kijárást bozzájok. Már megszegtem ugyan egypárszor e I tilalmat, de vesztemre, mert utósó kinnlétemben — valami tót vendég szeme láttára oly hidegen i) Aranyhoz irt levelét is aug. 6-ról. (Arany hátrahagy ir. és lev. III. 87.
