Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz
P e t ő f i-t á r s a s á g. A Petőfi-társaság Komócsy József elnöklete alatt tegnap délelőtt felolvasó ülést tartott az akadémia termében. Az első felolvasó Ferenczy József volt, ki Radicsevics Brankó szerb költő néhány dalát mutatta be Szülik József forditásában. Utána Szana Tamás »Szendrey Juliá«-ról olvasott fel tanulmányt, mely legközelebb a »Magyar Szalonéban fog megjelenni. Sok érdekest és újat mond a terjedelmes tanulmányban, melynek legtanulságosabb az a része, a hol Szendrey Julia másodszori férjhezmenetelét írja le. Szana elmondja, mint ismerkedett, meg Julia a Garay János lakásán Horváth Árpád fiatal egyetemi tanárral, a ki mindjárt az első találkozás után mélyebb vonzalmat érzett a különc, de bájos özv. Petőimé iránt, jóllehet még akkor nem is álmodta, hogy ő lesz az, a kiért Szendrey Julia le fogja vetni özvegyi fátyolát. 1850 julius 20-án a szép özvegy magához kérette Hor- váthot azzal az ürügygyei, hogy sürgős közlendői vannak vele. A fiatal tudós sietett eleget tenni a felszólításnak. Petőfiné kalap-utcai lakásán kisírt szemekkel várta és nehány közönyös frázis után igy szólt hozzá: — Mindazok között, a kikkel az utóbbi időkben megismerkedtem, ön az, a kit leginkább tanultam becsülni, s a ki iránt a legtöbb bizalommal vagyok. Épen azért kérem: szíveskedjék ezt a csoma- gos magához venni s ha két hét múlva sem térnék vissza Pestre, a benne foglalt irományokkal együtt felbontatlanul elégetni. És egy csomagot nyújtott át Horváthnak, a ki részvétteljes hangon kérdezte tőle: — Kegyed valami válság előtt áll ? — Mit csináljak itt ? Magánosán élnem nem lehet. Minden pillanatban sértegetéseknek, tolakodásoknak vagyok kitéve. Es szemeiben a fájdalom és dac kifejezése villant meg egyszerre. Horváth rá akarta beszélni, hogy maradjon a fővárosban, de Petőfiné hajthatatlan maradt. Látva, hogy nem sikerül megingatni őt, csak annyit kért tőle: adjon egy hajfürtöt örök emlék gyanánt. Julia erősen a szemei közé nézett és igy válaszolt :