Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz

8

lk

7A*

it

)t

y3

h

e

n

7m

:S

g

b

s

k

t

ó

1

It

s

á

i

1

3

i

5

3

t

?

1

t

embernek, ki némán, gondolkozástalanul, jgézve idő a harmóniák szövezetében, a zenétől ringattatva el csucsultatva, mint a tenger hullámaitól. Mit Paris i zenéért tesz, hasonlít hóbortosságokhoz, melyeket a; uracs a divatra kelt hölgyecske kedvéért elkövet chic kérdése, karzati sport; az unalomig üres s köz- napias.«

Nagyon szürkének tetszik e nézet, mely tán egy roszkedvű percben szülemlett. Minden esetre nem azért valószínűtlen, mert ófrancia zeneszerzők képviselik most a zenei renaissance kiskorát, (mert a zenében is a közönség izlési fogékonysága nem tart ám mindig lépést s irányt a mesterekével;) hanem azért, mert puszta divat nem verhet ily állhatatosan gyökeret a közérzületben, nem terjedhet zajtalanul s oly széles rétegekben, s nem műveltetnék oly beható alapossággal, minőt a párisi zenepaedagogia haladása tanúsít.

A franciák zenei érzékének rossz hírét, melyet a németek jobb tudomásuk ellenére nagy hűhóval terjesztettek és terjesztgetnek máig, kedvezően s a németekre megszégyenítően hazudtolták meg ép a párisiak, de sőt a francia vidék is.

Budapest már-már az európai zenei fővárosok első sorába készült, midőn egy általános kimerültség mutatkozott, mely láthatólag a közgazdasági visszaesés eredménye volt. A nyugodtság visszatért, s fokról fokra emelkedik a hangulat a hangszerek hallgatóinál és játszóinál.

Krancsevics, Hellmesberger kedvenc tanítványa, csüggedetlenül indul nálunk, mestere példájára. A mellett, hogy társaságát művészi együttes játékra mintegy összeesketi, műsoraiban klasszikus tanfolyammal mutatja be, vagy ismétli a kamara-zene szine-javát. A böjt előtti három estélyen két nálunk még nem hallott számot: Brahms hatosát, két hegedűre s Grieg Eduárd négyesét (mely 1878-ból való) ismerünk meg füllel. Az első ciklusban egyébiránt játszani fogják Beethoven, Mozart, Cherubini legelső vonós négyeseit.

A Beethoven-ié\e F-dur négyes (a 18. mübeli Lobkovitz-négyesek közt elsőnek jelezett, de mint Nottebohm s utána Marx tudni akarják: harmadikként komponált) a Haydn-iskola boltivei alatt készült motivjáték. Mosolyogva nézi az ember, hogy játszik az első rész az első két ütem kis mondatocskájával, »mint a macska az egérrel.« A derék rajongó Lenz- nek, — ki váltig magasztalva az öreg Beethovent, nem mulaszt el sehol sem pontos statisztikai számít- gatással, az üteny számai, a rhytmus minőségei s tudja isten milyen egyéb mozzanatok körül szolgálni, — feltűnhetett e motiv folytonos felmerülése, s ő is, Marx is csodálják, hogy e »hangulat«-lan két ütem a 427 ütemű első részben százharmincegy szer lép fel. Spohr egyenesen benne lelte föl a négyes eszményét. Az utolsó rész alakzata Mozárté, sőt kritikusai közöl többen utalnak a G-moll szinfónia fináléjára, melyre illik. S minthogy ez nem első kamaraműve Beethoven1 1 --------~ ~ £ i-£\---------------