Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz
** A Dux-emlékünnep Pozsonyban vasárnap élénk részvétel mellett, emelkedett hangulatban lefolyt kegyeletes ünnepély volt. A Toldy-kör, mely az elhunyt derék iró szülőházát emléktáblával jelölte meg s a leleplezés ünnepélyére meghívta a fővárosi sajtót és irodami társulatokat is, délelőtt tizenegy órakor Poór Antal kanonok elnöklete alatt ünnepi ülést tartott, melyen a Kisfaludy-Társaságot gr. Széchen Antal és Beöthy Zsolt, a történelmi társulatot Samarjay Károly és "Wagner Lajos, a Petőfy-Társulatot dr. Prém József képviselték. Az elnök mellett ült Grottl pozsonyi polgármester s külön asztalon volt elhelyezve a Pozsony városa által Dnx Adolf emléktáblájára felajánlott szép babérkoszorú. Jelen volt Dux Zsigmond festőművész, az elhunytnak testvére, mig az özvegy levélben fejezte ki sajnálatát, hogy betegsége miatt nem lehet jelen. Pór Antal emelkedett szellemű beszéddel nyitotta meg az ülést, hangsúlyozva, melyek a magyarságnak leküzdendő ellenségei: a közöny, álhit, félszegség; a mivelődésre, hazafias irányban való fejlődésre kell törekednünk; nem akarjuk a nem-magyar ajkuakat mefosztani anyanyelvűktől; csak azt kívánjuk, hogy a magyar nyelvet sajátítsák el; végűi melegen emlékezett meg az elhunyt Dux Adolfról, megható jelenetet mondva el Duxnak egy esztergomi látogatásáról. Utána dr. Hoffmann Frigyes olvasta fel Dux Adolf életrajzát, majd Beöthy Zsolt mondott hosz- szabb nagyhatású beszédet, melyben Dux Adolf működését jellemzé és jelentőségét fejtegető. Bevezetőig fölidézte a régi Pozsonyt, a koronázási s székvárost, melynek nem volt udvara s csak időnként gyűlt oda az országgyűlés, a lakosság csak néző és szállásadó volt, az irodalomnak nem volt ott talaja. Azóta megfordult a világ. Diéta nincs, de Pozsony lakossága magyar irodalmi ünnepet rendez, ünnepli Dux Adolfot, ki egész életén át a magyar irodalom érdekében fáradott. Vázolta aztán Beöthy a Dux nehéz, kitartó munkásságát, mint igyekezett a magyar irodalmat, szellemét megismertetni a német irodalommal, sohasem keresve sem a maga, sem a barátai hírét, hanem csak a magyar nemzeti eszme szolgálását. A magyar kultúra ápolása, terjesztése, jogainak kivívása volt Dux pályáján az uralkodó eszme s ezt sehol sem ünnepelhetni méltóbban, mint éppen Pozsonyban; ha itt, hol idegen dal mellett ringott az elhunyt bölcsője, hirdetjük a magyar szellem diadalát.