Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz

I

* A „Koszorú“, a Petőfi-Társaság havi közlönyének októberi füzete megjelent, Vajda János jeles költőnk jól talált arcképével, melyhez Irmei Ferenc irt jellemzést, elmondva, hogy e költőnk nincs méltányolva érdeme szerint s egyszersmind úgy tüntetve fel őt, mintha akadémikusok üldözöttje volna. Vajdától is van a szép kiállítású füzetben egy uj költemény : »Hajón« címmel; igy hangzik:

Ülök a hajófödélen,

Száll a füst, zúg a kerék. Haladunk vígan, serényen,

Fut mögöttem a vidék.

Eiugatózom e csalképen A keringő táj felett.

Hogy sietnek szembe vélem,

S tűnnek el fák, ligetek.

így foly egybe múlt, jövendő, És a leikein révedez :

Idő, idő, örök idő —

Nem-e a te képed ez ?

Hátha nem is az idő múl,

Ez csak úgy tetszik nekünk. Örök a lét innen és túl:

Elmúló csak életünk.

Há ha csak látásunk téved ?

Az idő áll, mint a nap,

S csak a hátán bolyg az élet, Föld szinén a bogarak ?

Hátha az a múlandóság,

Mit mi annak képzelünk,

A valódi állandóság ?

S csak a lét játszik velünk ?

Hátha úgy van, hátha úgy van: Az idő is, mint a part,

Változik, de mozdulatlan,

Mi megyünk csak, ő marad ?

A füzet többi tartalma: »Mécs a kőszent lábánál«, beszély Kazár Emiltől, »Egy 16-dik századi kiadatlan magyar színmű« Jakab Elektől, »Catullus nászéneke« Csengeri Jánostól, »Petőfi Dunavecsén« Pécby Imrétől, s az irodalmi szemlében: Kölcsey egy ifjúkori zsöngéje s pár újabb munka említése.