Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 8-as doboz

jegyzékében, meglepőleg tűntetett ki, mint a Petőfi fordítóját. Én annak örültem, bogy ez a finom társa­ság ismeri — Petőfit. Igyekeztem különben a Rajna- vidéken felolvasások által is ismertetni. Fordításaimra nem vagyok büszke, mert ma­gam tudom legjobban, hogy a legsikerültebb is mily távol maradt ideálomtól. Ha jobb Petőfi-forditó tá­mad : én fogom üdvözölni a legmelegebben. Én a magam forditásai közé mindig felvettem a mások si­kerültebb művét is. Nem írtam kritikát fordító-tár­saim ellen soha, s itt előszavaimban (Opitzot kivéve) mindig dicsérettel említém őket. Hisz nem ellenfelek, egy ügy szolgái vagyunk. Inkább arra adok valamit, hogy sohasem tudtam megelégedni fordításaimmal. Első mondtam ki kísér­leteimre, hogy roszak s igyekeztem mindig jobbakat adni. Támogatás nélkül, gyakran gúny közepett, igye­keztem egyre sikerültebbeket adni. Először és utószor mondom ki, hogy e fáradhatatlanságom az, a mire büszke vagyok. S nem hiúságból, hanem önérzetből mondom. A freyburgi dóm khórusán a régi építész felirta »Mach’s nach!« Én harminc éven át fárad­tam a magyar irodalom megismertetése körül német földön s 180 munka kiadásával törekedtem teljesí­teni kötelességemet — »Mach’s nach !« Kertbeny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom