Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz

8KFFZ Védegyleti képek 1844 —45-lböl. (Emlékirataimból.) ./JiUUi I. Az 1844-dik év nevezetes időszakot képezett az ipar évkönyveiben. Gyökeret vert az az eszme, hogy teljes erővel pártoljuk azt, a mi honi. A kezde­ményez^ dicsősége a pqzsonyi őrsz ággy ü 1 ési ifjúságot illete, mely becsületszóval ‘kötelezte egymást, hogy ezentúl csak magyar termesztménye- ket fog fogyasztani s magyar iparcikkeket vásá­rolni, Ez elv mellett kívántak apostolkodni, s e nem­zeti ügynek erejükhöz képest minél több barátot szerezni. Nehány hét múlva (September 27-dikén) meglőn tartva Pozsonyban az országos véd­egylet alapitó ülése, s hozzájárulásra a hon min­den lakosát fölszóliták. Az alapítók közt az én sze­rény nevem is elöfordúlván, kötelességemmé vált az egyesülés érdekeit gyönge tehetségem szériát elő­mozdítani. 91 J. )l(l ,.ü kdiá Jjjjí ,(y. IS 1 ; Lapom élénken karolta föl e jó ügyet. Min­denek előtt pedig a haza lelkes leányai figyel­mébe s mély pártolásába ajánlám azt, joggal várván tőlük, hogy — ha honunk fölvirágzását óhajtják, iparkodni is fognak azok sorába állani, kik, — bár­mily csekély legyen is egyes erejük, — ezt buzgón csatolják a nagygyá csak ily módon emelkedhető közerőhöz. Annál biztosabban számítottam e párto­lásra, mert legkisebb áldozatba sem került, — sem pénzkiadás, sem nélkülözés tekintetében. Minden csak abból állott: hogy a mit honi termékül vagy készítményül megkaphatunk, azért ne vesztegessük pénzünket a külföldnek. — Lehetett é a honnak en­nél szerényebb kivánata, s áldozatba került-é azt teljesíteni, a mi oly könnyű tolt, és semmi fáradság­gal sem járt ? Jól esik bizonyitanom, hogy számításomban nem csala-koztam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom