Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
*** (Petőfi hét levele.) Az érdekesen szerkesztett „Kalauz“ című hetilap közelebbi számai nagy- költőnknek két levelét közli; álljon itt minda- kettö: Az első szól Kubinyi Rudolfhoz: „Pest, május 4. 1847. Édes Rudim! Legforróbb, legszebb köszönetemet a pénzért. Folyó évi September 11-én kezedben lesz a 200 pengő. Igaztar lan lészsz irántam, ha csak egy pillanatig aggódol is, mert visszaküldöm a határidőre, ha a világ minden pénzét száz mérföldnyire ássák is a föld alá. A napokban utazom, de még magam sem tudom, merre ? mert egy levelet várok, mely lépteimet intézni fogja. Azonban e kettő közöl lesz egyik az utam: vagy egyenesen Szatmárba, vagy felétek Zemplénbe. — Törtem rajta fejemet, irjak-e kötelezvényt a íöntebbi összegről ? úgy hiszem e sorok is szolgálhatnak kötelezvényül ; de ha semmi nem volna is . . . becsületemet jobban örzöttem eddig, hogysem most ily öszszegért a -------dobjam. Csókol igaz barátod P et öfi Sándor.“ A második Kun-Szent-Miklósra, Bankos Károlyhoz van intézve, ilyeténképen: „Pest, május 25-én 1348. Barátom Károly! Szándékom követté lenni a küszöbön álló országgyűlésen, ha elválasztatom. Fordulhatnék többfelé, de egyenesen és csak szülőföldem ajtaján kopogtatok: Kis-Kunságban. Leszesz olyan szives, ugy-e barátom, hogy azonnal megírod, hol fog Kun-Szent-Miklós választani, helyben-e vagy máshol ? remélem, ti meg fogtok választani, s ha megválasztotok, úgy hiszem, nem vallótok szégyent velem. Isten látja lelkemet, nem dicsvágyból vagy önérdekből óhajtom a követséget, hanem egyedül azért, hogy a hazának szolgálhassak, a mennyire tőlem telik. Nem kétlem, elég okos ember lesz az országgyűlésen; de lesznek-e lelkesedettek és lelkesíteni tudók is, az kérdés ; pedig most leginkább ilyenek kellenek .... fanaticus lelkesedés kell, hogy világitson a nemzet előtt, mint világított Mózes bujdosó népe előtt a tüzoszlop a pusztában. Ismételve kérlek, válaszolj tüstént, mert az idő sürgetös. Lakásom : dohányutca, 373 szám. Valameny- nyi jó emberemet tidvezelve s téged ölelve, vagyok őszinte barátod Petőfi Sándor s. k.“