Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

..Messze, hol az ég a földet éri,

A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, 8 megettük, mint halvány ködoszlop,

Egy egy város templomának tornya.“

A puszták emberi staffage-ját ellenben friss és merész genreképekben vázolja. Ott megy a juhász számáron, haldokló kedveséhez, s mire a faluba ér, „csak holt testet láthát“, mire kétségbeesésében, „nagyot üt botjával a szamár fejére a betyár szerelmes a szerelemféltö csaplárné kitaszított, holtra üldözött leányába, megöli a csaplárnét, s ö is hóhér kezére jut; Zöld Marci a hires zsivány, a puszták Moor Ká- rolya, ki a gazdaghoz igy szól : „add ide a pénzedet“ s a szegényhez : „nesze vedd e pénzt“ a négy ágú akasztófán végzi életét s varjuk károgják el halotti énekét.

Ezek mind vad, rövid tartamú népballadák, gyakran tragikomikus fordulatokkal s vidor kötélhumorral (Galgenhumor) tarkázva. De tisztán komikai, népies alakok is vannak a pusztai falukban, mint „Pinty urfi“ a vigcimbora, a dicsekedő, ki ismerőseinek hívatlan vendége, kölcsönzésből él, kávéházakban hál; vagy „Ambrus gazda“ a papucshős. Mily pompás alak továbbá „Pató Pál“ a „rá érünk még“ magyar jelmondat képviselője.

Az említett genre-népballadákon kívül, melyekhez tartoznak a költő nagyobb komikus eposai, Petőfinél csak egyetlen históriai stylü, komoly balladát találunk, „Hunyady Lászlót.“ Ellenben egy más költői genre a „költői levél“ bőven van nála képviselve. Petőfi e levelekbe, melyeket többnyire költőtársaihoz, vagy művészekhez intézett, egész eredeti szellemét belé lehellé,s majd fesztelen csevegés s humoris- tikus ec3etelés,j majd pedig a gondolatok elragadó j emelkedettsége uralkodik bennök.

Ily sokoldalúság mellett is Petőfi költői lángesze 1 folyvást friss eredetiségében ragyogott. Oly dalokat, milyeket a múzsák e fölkentje énekelt, eddigelé Magyarországban nem hallottak. Egyik költeményében. (Az ember) zengi, hogy :

„Ha dicsőségetszerzél, nagy nevet?

Veled hal meg s a főid alá viszed,

Vagy, mint hü eb, kísér ki sírodig S ott őrzi azt egy pár kis századig S elébb utóbb éhen szomjan vesz el.“

De Petőfi érmékét, nemzete, még századokon át is örzeni fogja