Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
nak) Lisznyaihoz intézett levelébe utóiratképen jegyzett és én Lisznyainé szívességéből az eredeti után közlök. Mint említettük, Petőfi Lisznyaival együtt szándékozott volt külföldre rándulni; most tehát Szathmárról s t r a s s b u r g’i kelettel ir neki, következőleg : „Strassburg, jul 17. 1847. Vándortárs! így kellett Pestre jőnöd? lásd, nem győztelek bevárni, — végre magamnak kellett elindulnom a roppant útra. Iparkodjál utánam, még ott lehetsz Pá- risban mire én ott leszek. — Hanem egy dolog igen meglepett: Hát te már a Pesther Zeitunghoz is oda- szegödtél dolgozótársnak ? Olvastam benne müvedet a sequestrumról.*) Servus öcsém ! imaadó Sangyid m. k." Erdőd Szathmárhoz egy óra, de habár a két szerető — Petőfi és jegyese — csak egy órajárásnyira voltak egymástól, egymást látniok előbb csak ritkán, később épen nein volt szabad. A szülök nem engedték. De a levelezést jegyváltás után nem ellenezték. Szeptember 8-ra volt az esküvő. Addig a leány még a szülői ház oltalma alatt van — az felelős érte ; ha ! szülői akaratával csakugyan dacolni akar: azontúl menjen isten hírével, apja-anyja leveszik a kezöket róla! Szathmáron Pap Endrénél volt szállva. Képzelni, milyen időtöltése lehetett Petőfinek Szathmár városában, és Költőn (gr. Teleki Sándornál), mátkájától egy órányi távolságra, julius 17-töl szeptember 8-ig, —a mely napon csakugyan oltár elé léptek ! Addig csak lézengett ott a Szamos partján, „mint az őszi-légy“ s azt mondja, irt „egy pár gyönyörű verset.“ (Ekkor még álnév alatt is irt; igy a „Magyar ifjúsághoz“ cimzett verse az Életképekben Lator György aláírással jelent meg.) Ilyest önmaga felöl, valakinek saját szájából hallani kissé különösen jő ugyan, de hogy Petőfi ezen stylusát méltányolhassuk, ismerni kell az akkori viszonyokat, midőn öt a Császár Ferencek, Zerffi Gusztávok, Pet- richevichek uton-utfélen ócsárolták s pl. a Honderű *) Akkor csödaláhelvezési hirdetmény jelent volt j meg Lisznyai ellen.
