Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
De ez csak kitérés. Petőfi nemcsak cordialis verset szentelt Gvadá- nyi érdemeinek, de Kerényihez intézett 1847-ki „Uti- levelei“-ben is megírja: „Istenemre, sokért nem adnám , ha én írtam volna a Peleskei nótáriust. Meg vagyok elégedve, ha az én munkáim olyan sok jó órát szereznek másoknak, mint nekem szerzett már Gvadányi.“ Költői tehetségén kívül, melynek ekkor már nem egy jelét adta, más tulajdonsága is volt, azt irja Sze- berényi *), mely öt vele megkedveltette; gondtalan vidor lelke. Ha baj érte, azt az első pillanatban nagyon nehezen viselte; levert, szótlan, ingerlékeny volt még azok irányában is, kiket leginkább szeretett. De a másik percben már ismét a régi lett; baját nevette s maga-magát is kigúnyolta. Akkoriban két kedvenc eszméje volt, miről a költészeten kívül leggyakrabban szeretett beszélni. Egyik, hogy szinészszé legyen, másik, hogy nevét, mely. neki nagyon tótoson hangzott, megváltoztassa. A színészetet annyira kedvelte, hogy noha a szinházbajárás a tanulóknak szigorúan meg volt tiltva, ö az akkor Selmecen működő német vándor-szi- nésztársaság előadásait mindennap meglátogatta. Gazdája a részeges hajdú — ki különben nem volt egészen tökkelütött ember, s olykor mámoros fővel a nála szállásoló tanulóknak saját verses elmeszüleményeit szokta tollba mondogatni: — nem gyanítván Sándor esti elmaradozásai okát, másrészt látván hogy a szegény fiú a karzati beléptidij megfizethetésére egyetmás holmiját adogatja el: tanítóinál csavargással és korhelséggel vádolta. A mellett az öreg Petro- vicsot is hasonló értelemben tudósította a részeges házigazda. Szükfejü és lelkiismeretlen tanárai nem vettek maguknak annyi fáradságot, hogy a dolgot igazában megvizsgálják, hanem hitelt adtak az ostoba vádnak, a lángelmü ifjúval, mint holmi iskolakerülő korhellel bántak, minek nem lett egyéb eredménye, csak hogy Petőfi tölök és leckéik száraz rubricajától még jobban elidegenedett, előbbi kedvteléseit pedig tovább is állhatatosan folytatta. Holott hogy hanyag vagy ki*) „Nehány év Petőfi életéből". Irta Sz. L. Szeged.
