Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

Yig társaság gyűlt hát össze s a színészekhez hozzászegődtek a Pesten élő idősebb és fiatalabb írók is. Egy czél lelkesité őket, a nemzetiség szent ügyét szolgálták közösen; az eleinte még gyérszámu közönségből az irók ritkán hiányoztak, buzditották, támogatták a szinészeket, örültek, ha méltánylatra találtak és elismerést arattak. Nem csoda, ha őszinte barátság, testvéries viszony szövődött irók es művészek között, minek csak jó hatása lehetett.

Előadás végével betértek tehát Lamacs korcsmájába. Vacsorálás közben kedélyes társalgást folytattak, melynek a színpad és irodalom volt rendes tárgya. Lelke a társaságnak Vörösmarty volt. Komoly és kevésszavu máskülönben, e vig körben kedvre derült, elmondta: hogyan készíti szivarjait és pezsgőjét és jóízűen nevetett, ha Megyery djátszá egy-egy adomáját, vagy mikor Szentpéteryt azzal boszan- ták társai, hogy komoly pathoszszal elmondott anekdotáit fitymálva hallgatták vagy meg sem hallgatták. De a sok kedélyes tréfa közé komoly szó is vegyült. Beszéltek színpadi, irodalmi újdonságokról s élénk figyelemmel kisérték Vörösmarty idevágó megjegyzéseit.

Az élénk, szellemes társalgás odacsalt másokat is. A komoly törekvésű jurátusok is fölkeresték az irók és művészek esteli tanyáját, meghúzták magokat asztaluk közelében és örültek, ha elleshettek egy-egy szót ünnepelt nagyjaink ajkairól. Barátság, jó ismeretség révén beférközött az irói és művészi körbe néhány ügyvéd, orvos és hivatalnok is és egyszerre csak szűknek találta a megszaporodott társaság Lamacs külön szobáját, mit ez átengedett volt nekik.

Kiköltöztek hát s tanyát ütöttek a Sebes- tyén-téri, ma is fennálló Csiga-vendéglő első emeletén. Ez átköltözés lényeges változást idézett elő a társaságban. Kivetkőzve magánjellegéből, nyilvános egyesületté alakult át «A Nemzeti Kör, művészeti és szépirodalmi egyesület» volt czime, s első elnöke Vörösmarty Mihály. Ez 1841-ben történt.