Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

A Petőfi-társaság közülése. Nyclczadik évi közülését tartotta e lió 6-án a Petőfi-társaság az aka­démia dísztermében. A tárgyak sorozata vonzó volt, a közönség nagy számmal jelent meg, és érdekkel kísérte végig az ülés folyását, melyben a legnagyobb érdeklődést Jókai költötte, kit nemcsak olvasni, ha­nem mint felolvasót hallani is élvezet. Komócsy -József alelnök tartotta a megnyitó be­szédet, hódolva Petőfi emlékének, melynek e társa­ság is egyik kifejezője. Szarta Tamás teijeszté elő a titkári jelentést, mely bevezetésül a szépirodalom ápolásának szükségét emelte ki, a mit a társaság a vidéken rendezett felolvasó ülésekkel is elősegíteni kíván. Kikelt az izlésrontó, selejtes irodalmi vállal­kozások ellen is, melyek titokban tenyésznek és sok helyen kiszorítják a tisztességes irodalmi termékeket. Ezek ellen is hatni akar a társaság szépirodalmi mű­vek kiadásával. így adta ki Reviczky Gyula «Ifjúsá­gom» czimtí költemény füzérét s Bodon József «Az életből» czimü elbeszéléseit. Pár nap múlva ismét jelenik meg két kötet: «A vármegye szava» Kvassay Ede regénye s a «Természet után» gróf Teleki Sán­dor rajzai. Ezekkel együtt 35 kötetre megy a már kiadott kötetek száma. A múlt évben a társulati va­gyon 900 írttal gyarapodott; ehhez Pozsofcy városa ötszáz forinttal, négy uj alapitó pedig száz-száz írttal járult. A titkári jelentés vége kegyelettel emlékezett meg Petőfi buzgó német fordítója : Fest Imre elhuny­téról, s bejelenté és üdvözölte az ujonan választott tagokat: Dóczi Lajost és Jakab Ödönt, valamint a már elébb tiszteleti taggá emelt Frankenburg Adolfot. A felolvasások sorát Bercsényi Béla kezdte meg, Beniczkyné Bajza Lenke «Az első vihar» czimü sikerült elbeszélésével. A szerző maga is jelen volt, s a közönség tapsaira föl kellett áll­nia. A költői fölfogással irt elbeszélés egy fia­tal leányról szól, kit boldogsága előtt egy tengeri vihar temet el. — Tolnai Lajos tanulmányát: «Báró Eötvös József mint regényíró* Komócsy olvasta föl. Csak töredékét hallottuk ezúttal egy nagyobb dolgo­zatnak, s ebben azzal a kérdéssel foglalkozik Tolnai, hogy Eötvös irodalmi hatása mért nem volt nagyobb, mért nem támadt fényes sikerei daczára utána egész iskola, és irány. Részben a kritikáknak tulajdonítja ezt, melyek Eötvöst nem méltatták úgy, mint kellett volna. Másrészt pedig Eötvöst sokkal magasabbra ra­gadta költői lelkülete, hogysem szavát jól meghallhat­tuk volna. Tanításai, intései, óvásai, nyugtalan, izga­tott vigasztalásai Tolnai szerint olyasformák, mint egv

Next

/
Oldalképek
Tartalom