Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz

hez álló öltönyét, mely vasárnaponként irigylésre méltón simult karcsú derekára s oly szépen kiemelé a vállnak s csipőnek arányosan terjedő méreteit, hogy emlékezetemben még tarka, lapos gombjai is kitöriilhetlenné váltak. Ezen díszben sétált föl, fényesre csiszolt lábbeliben, a tisztára sepert házsor előtt, ünnepnapokon az iskolába, hol összegyülekezve sorjában mentünk tanárunk kísérete mellett isten házába. Azonban az anyai szívnek kifogyhatatlan jósága nála nemcsak ruházatának választékosságában , hanem legfőkép az Ízletes sütemények s illatos gyümölcsök kifogyhatatlan küldözgetésében is nyilvánult.

Soha se feledhetem el azt az élvezetes pillanatot, midőn mellényzsebéből kihúzván láu- czon hordott kulcsát, felnyitá ládáját s végig legeltetbetém szemeimet a gondosan rendezett ruháktól elkülönítve tartott szép, puha, fehér kalácson s a fényes piros almákon. Mintegy özöne az illatnak áradott onnan szét, míg a dagadó karéj kalácsot s a kiszemelt almát együtt elköltöttük. Jó szive az igaz pajtásság minden tulajdonával birt. Azonban csakis ily minden tekintetben gondos anyai szív lehetett nemzője s fentartója azon változhatatlan szeretetnek, mely őt ellentétbe vele soha se állitá s minden megpróbáltatások közt is egyedüli vigasztalóját, támaszát képezé. Melynél fogva viszont ő is érzelme lágyságát és fogékony kedélyét, melyet még leghevesebb felindulása közt is csak pillanatra vesztett el, egyedül olyan anyától örökölheté, ki őt közel és távolban igaz hűséggel környezé s kinek ölelő karjai közt a legsötétebb meghasonlás idején is biztos menedéket talált.

Ebből magyarázható szerintem a gondos és jó anyák iránt felnőtt korában is véghetetlen tisztelete. Tudvalevő ugyanis, hogy a túlhalmozó előzékenység mindig terhére volt, mert csak formát s nem valót látott benne, és a hol csak lehetett, kitért előle vagy visszautassá azt. A jó,